Rólunk

Az 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ egyik legfontosabb feladata Magyarország régészeti örökségének teljeskörű gondozása, amelyet a Nemzeti Régészeti Intézet lát el. Az Nemzeti Régészeti Intézet tevékenységét a régészeti muzeológia és a régészeti örökségvédelem metszéspontjában végzi. Együttműködik a régészeti gyűjtőkörrel és a régészeti feltárási jogosultsággal rendelkező hazai és Kárpát-medencei múzeumokkal, valamint szervezetekkel. Az Intézet szakmai iránymutatást és koordinációt szolgáltat az intézmények számára.

A csaknem 300 fős szervezet több korábbi intézmény és intézményrész összevonásával, ill. kiegészítésével jött létre, rendkívül összetett és szerteágazó feladatkörökkel.

Az Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ a magyar régészeti örökségvédelem jogszabályban kijelölt szervezete.

Számos célzott szakfeladatot lát el határidőre, például közigazgatási ügyekben, a beruházások régészeti kockázatának felmérésében, vagy a szükséges régészeti beavatkozások során.

 

NEMZETKÖZI BEÁGYAZOTTSÁGÚ MŰKÖDÉS

Az intézeti struktúra a klasszikus kutatóintézetek feladatait és működési modelljeit is kifejezi. Így sok egyéb mellett teljes körű nemzetközi beágyazottságot, tudományos célú alapkutatásokat, valamint átgondolt publikációs és egyéb tudás- és ismeretterjesztő célokat is jelent.

TERVKUTATÁSTÓL A KÖZÖNSÉGIG

A Nemzeti Régészeti Intézet egyedülálló módon a régészeti örökségvédelmet és a régészeti muzeológiát szerves egységbe tudja fogni, ezért a múzeum minden régészeti tevékenysége egy rendszeren belülre került. Magyarországon így koherens szervezetben integrálódnak a régészeti feladatellátás munkafolyamatai: a tervkutatásoktól, a megelőző feltárásokon át a leletanyagok feldolgozásáig, raktározásukig, végül a kiállítások megvalósításával, a nagyközönséggel történő kommunikációig.

EURÓPAI SZÍNVONALÚ MEGÚJULÁS

Az MNM KK Nemzeti Régészeti Intézet keretein belül számos területen folyik olyan műhelymunka, ami nem csak a napi feladatok elvégzését, hanem a jövőt érintő fejlesztések kidolgozását és megalapozását is szolgálja. Az intézetnek épp ezért olyan szervezeti egységei is születtek, amelyek korábban nem léteztek. A Tudományos Kutatási Programban és éves konferenciái között hangsúlyos szerepet kaptak a legújabb, több tudományterületet érintő irányzatok:

  • Archeometria
  • Bioarcheológia
  • Elméleti alapkutatások
  • Jelenkori régészet
  • Képzés és módszertan
  • Kísérleti régészet
  • Környezetrégészet
  • Közösségi régészet
  • Régészeti innováció
  • Tájrégészet
  • Virtuális világ régészete

Az Intézet küldetésének fontos alappillére, hogy vezető tudományos kutatóhelyként reflektálni kell a változó valóságra. A régészet csak így tud eleget tenni a kihívásoknak és mindig megújulni.

 

KÜLDETÉS
Tovább
NRI TÖRTÉNETE
Tovább
MUNKATÁRSAK
Tovább
SZAKMAI IRÁNYELVEK
Tovább
SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
Tovább