Vissza
A 2000-es évek közepéig annak ellenére, hogy jelentős változások történtek a jogalkotás és a régészeti terepmunka korszerűsítése terén, a feltárások nehezen és csak tág határok között tervezhető költségvetése és időtartama folyamatos feszültséghez vezetett a beruházókkal. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, mint a nemzeti kulturális örökség védelméért felelős szervezet 2007 tavaszán történő létrehozása, erre a kialakult helyzet megoldására létrehozott szervezet volt.
A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (2007–2010) a kulturális örökséggel, különösen a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárásokkal és műemléki épületek, kertek kutatásával kapcsolatos szakfeladatokat látott el az ország egész területén. 2007-2010 között mintegy 1,5 millió négyzetméteren tárt fel. Emellett kialakította és standardizálta, a régészeti terepmunkák protokolljait és dokumentációs követelményeit. A KÖSZ komplex régészeti restaurálási és természettudományi laboratóriumot hozott létre. Együttműködött tervásatásokban és nemzetközi kutatási projektekben, elősegítette a kutatások eredményeinek szakmai és a nagyközönség felé való népszerűsítését mind hazai és nemzetközi fórumokon. Az intézmény hatalmas erőfeszítéseket tett a régészeti ásatások eredményeinek, az adatok előzetes feldolgozásának és a nagy fejlesztésekhez kapcsolódó interdiszciplináris kutatásoknak a tudományos és szélesebb közönség számára történő közzétételében (különböző kiadványok, pl. éves munkajelentések, szakkönyvek, monográfiák és konferencia kiadványok, amelyek teljes mértékben elérhetők az interneten).
2010-ben decentralizáció történt, részben visszaállítva a 2007 előtti helyzet, azaz ismét a megyei múzeumok kapták meg a területükön történő beruházások régészeti feladatellátását. A KÖSZ jogutódja és megmaradt feladatainak ellátója a Magyar Nemzeti Múzeum lett, aminek keretein belül létrehozták a MNM Nemzeti Örökségvédelmi Központot (2010 – 2014). A korábbi régészeti feladatok nagy részének visszacsatornázása a megyei múzeumi hálózatba, elősegítette, hogy NÖK kialakítsa és véglegesítse az Elsődleges Régészeti Dokumentáció rendszerét, mely megadja a beruházási területre vonatkozó régészeti feladatellátási és a régészeti feladatokra vonatkozó költség tervet a beruházók számára. Ugyanakkor a központosított rendszer egyes elemei, mint például a több megyére kiterjedő régészeti munkák koordinálása, a jelentősebb fejlesztések előtt komplex kulturális örökségdokumentumok készítése, valamint a nemzeti régészeti szabványok kidolgozása és kiadása, a Magyar Nemzeti Múzeum jogkörébe került. Gyakorlatban a Magyar Nemzeti Múzeum az egyik filiáján, a NÖK-ön keresztül koordinálta a nagyberuházásokkal kapcsolatos előkészítési fázisokat.
2013-tól a MNM Nemzeti Örökségvédelmi Központ jogszabályban rögzített új feladatköröket is kapott, mint az elsődleges régészeti dokumentáció kizárólagos készítője, a több megyére kiterjedő megelőző feltárás elvégzése, MNM koordináló szerepe, szakmai protokollok készítése. A feladatváltás 2012 – 2014 között ismét terepi munkák erősödését, leletanyagok nagy léptékű beáramlását indukálta, viszont a leletanyagok elsődleges feldolgozására már nem maradt emberi erőforrás.
Az MNM NÖK feladatainak feldarabolása ebben a helyzetben történt meg . A 1513/2014. (IX. 16.) és 1643/2014. (XI. 14.) Kormányhatározat értelmében a MNM NÖK megszűnésével, korábbi feladatainak 2015. január 1-től a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központba való átkerülésével a Magyar Nemzeti Múzeumnál maradtak az akkor folyamatban lévő feltárások és azok elsődleges dokumentációs és feldolgozási kötelezettségei a teljes, addig KÖSZ, MNM NÖK által feltárt régészeti leletanyaggal, melynek egy része innentől a MNM gyűjteményét gyarapítja. A megörökölt feladatok ellátására 8 fővel létrehozták a Régészeti Feltárási és Lelet-feldolgozási Főosztályt (RFLF) (2015-2018), illetve 5 fővel az Alkalmazott Természettudományi Laboratóriumot (ATL), így az MNM NÖK-ön belül korábban elvégezhető természettudományos vizsgálatok lehetőségeit/fajtáit tekintve erősen lecsökkentve működött tovább.
Az RLFL feladatai a saját és jogelődjei (KÖSZ és MNM NÖK) által feltárt leletanyag elsődleges feldolgozása, tudományos kutatása, őrzése, a leletanyagok egy részének az illetékes, régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumokban történő végleges leletelhelyezés előkészítése és lebonyolítása volt. Emellett feladata volt az alvállalkozó múzeumok által végzett régészeti feltárások elsődleges dokumentációjának ellenőrzése, és megküldése a hivatalos szerveknek. Akkreditált intézményként régészeti szolgáltató tevékenységet is ellátott, azaz nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások végzett. Folytatta és végezte az MNM Raktárbázisán a saját/MNM RLFL és jogelődjei (KÖSz és MNM NÖK) feltárásaiból, kutatásaiból származó leletanyag tisztítását, állományvédelmét. Külső kutatók számára pedig a KÖSZ /MNM NÖK adattár használata és leletanyagok feldolgozásához hozzáférést biztosított.
2018. év folyamán több jelentős szervezeti átalakítás történt az Magyar Nemzeti Múzeumnál. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 2018. április 1-jétől életbe lépett változásainak hatására a megelőző feltárások során a beruházók és a múzeumok közötti szerződéskötést az MNM-nek kell koordinálnia, valamint ha az érintett megyei hatókörű városi múzeum a megelőző feltárásra vonatkozó szerződést tizenöt napon belül nem köti meg, az MNM-nek kell gondoskodni a megelőző régészeti feltárások elvégzéséről. E törvényhozói döntéssel a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárások terén az MNM ismét a régészeti feladatellátás központi intézményévé vált. Az új szabályozásnak megfelelő speciális régészeti feladatok ellátására az MNM létrehozta a Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságot (MNM RÖG) (2018-2021) a volt RFL Főosztály beolvasztásával és erőteljes kibővítésével.
A nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátás koordinációja, valamint a megelőző feltárások kivitelezése egy gyors, hatékony múzeumi egység kialakítását igényelte, mind szervezeti-, mind technikai, technológiai szempontból. Az MNM RÖG tevékenységén keresztül intézményünk a megyei hatókörű városi múzeumokkal együttműködve a megelőző régészeti feltárások tudományos és társadalmi hasznosításának új modelljét alakította ki. A saját példájával, új kommunikációs technikákkal, valamint a megyei hatókörű városi múzeumokkal közösen létrehozott nagyszabású régészeti kiállításokkal fontos részt vállal a magyarországi régészet társadalmi elfogadottságának növelésében. Az MNM RÖG az elmúlt 10 év régészeti központi koordinációs intézményei (KÖSZ, NÖK) feltárási tevékenységéhez kapcsolódóan jelentős mennyiségű múzeumba került régészeti leletanyagot örökölt, ami az alapja annak a régészeti gyűjteménynek, melyet az új SZMSZ-e alapján az MNM RÖG kezelt. E gyűjtemény gondozása, tudományos és társadalmi hasznosítása, kapcsolódva a Nemzeti Régészeti Stratégia gyűjteményi raktári programjához lehetőséget adott az intézménynek, hogy a hasonló gyűjteményi feladatokkal küzdő megyei hatókörű városi múzeumokkal együttműködve, a nagyberuházások során közgyűjteménybe került régészeti leletanyagok tudományos és társadalmi hasznosításának új modelljét alakítsuk ki.
2022. január elsején a jogszabályi változásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Múzeumhoz (2024. 04.28-tól Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ - Magyar Nemzeti Múzeum néven) került a teljes magyarországi nagyberuházási állományhoz kapcsolódó régészti feladatellátás koordinációja, végrehajtása és végrehajtatása. A Magyar Nemzeti Múzeum ennek érdekében létrehozta a Nemzeti Régészeti Intézetet (MNM NRI), amely az összes korábbi jogelőd, mint MNM Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (MNM RÖG), MNM Alkalmazott Természettudományi Laboratórium (MNM ATL), MNM Régészeti Tár, Várkapitányság Nonprofit Zrt régészeti feladatellátó szervezeti egységei, összeolvasztásával jött létre.
