Vissza
A Kárpát-medence, azon belül a történeti és a mai Magyarország területe Európa és Eurázsia régészete tekintetében egyedülálló szereppel bír. Ez a terület számos régészeti-történeti korszakban volt az egész emberiség számára fontos innovációk kifejlesztésének, továbbadásának színtere.
Az 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ egyik legfontosabb feladata éppen ezért Magyarország régészeti örökségének teljeskörű gondozása, melyet a Múzeum 2022 januártól a Nemzeti Régészeti Intézet által lát el. A Nemzeti Régészeti Intézet tevékenységét a régészeti muzeológia és a régészeti örökségvédelem metszéspontjában végzi. Ennek során együttműködik a régészeti gyűjtőkörrel és a régészeti feltárási jogosultsággal bíró hazai és Kárpát-medencei múzeumokkal és egyéb intézményekkel, szervezetekkel, egyúttal szakmai iránymutatással és koordinációval is szolgálva számukra.
A régészeti örökségvédelmi feladatokat tekintve a Nemzeti Régészeti Intézet gondoskodik a Kárpát-medence régészeti összefüggéseinek feltárásáról, a Magyarország területén található régészeti emlékek felderítéséről, kutatásáról, dokumentálásáról, illetve kezelési és védelmi rendszerének kialakításáról.
A régészeti muzeológia tekintetében a Nemzeti Régészeti Intézet feladata, hogy gondoskodjon Magyarország régészeti emlékeinek szakszerű megőrzéséről, valamint arról, hogy a kutatási eredmények tudományosan és társadalmilag is hasznosuljanak, illetve a magyarsághoz és Magyarország területéhez kapcsolódó régészeti emlékek az európai régészetben jelentőségükhöz mérten jelenjenek meg.
A Nemzeti Régészeti Intézet célja, hogy munkája által az MNMKK-MNM a magyar régészet zászlóshajója, és a teljes régészeti szakterület példát adó intézménye legyen, hogy az általa végzett munkát Magyarország minden lakosa, és a magyar nemzet minden tagja, továbbá a múzeum minden vendége és partnere megismerhesse, megszerethesse, s ezáltal hozzájáruljon a nemzeti identitás megőrzéséhez és erősítéséhez.
