A középkorral foglalkozó kutatókat leginkább foglalkoztató kérdés már évtizedek óta Veszprém kapcsán annak súlya a magyar államalapítás korában, illetve az ezt megelőző időszakban, s persze hogy ennek a korszaknak azonosíthatóak e épített emlékei. A Szent György kápolna 1957-es felfedezését, majd feltárását követően szembetűnő volt az oktogonális 13. századi épület alatt azonosított rotunda eltérő tájolása a mai székesegyházhoz képest. Miután tudjuk, hogy a mai székesegyház elődje a 11. század elején már állhatott (Szent István király nagyobb legendája szerint az építését Gizella kezdte meg az alapoktól), már Tóth Sándor régész-művészettörténész megfogalmazta azt a felvetést, hogy lennie kellett egy egyházi épületnek a területen az első ismert székesegyház felépítését megelőzően is. Mivel pedig az első Szent György kápolnát (a rotundát) ehhez tájolhatták, így a 11. századnál korábban épülhetett: így közvetett bizonyítékok alapján datálja a 10. századra a tudomány.

A kutatások eredményeként sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudtuk leletanyag híján, hogy valóban a 10. században épült a körkápolna – mondta el a Régészeti Hírügynökségnek Hegyi Dóra régész, az NRI munkatársa. - Érdekesnek bizonyultak azonban a kérdés tisztázásához azok a temetkezések, amelyeket a kápolna és a székesegyház közötti területen tártunk fel. Körülbelül harminc-harmincöt temetkezés volt ezen a területen, illetve a kápolnától keletre és nyugatra is. Három sírréteget lehetett meghatározni, a legtöbbjüket a 13. században épült kápolnához, illetve a székesegyházhoz tájolták, van két olyan temetkezés, amelyet a körkápolnához tájoltak, illetve vannak olyan sírok, amelyek tájolása egyikhez sem igazodik. Ráadásul ezek a legkorábbiak, hiszen itt két női temetkezésnél S-végű hajkarikákat találtak, amelyek közismerten a 10. században voltak használatosak. Bár a székesegyház belsejében folytatott kutatás során találtunk néhány máshoz nem igazodó falszakaszt, egyelőre csak felvetésként fogalmazhatjuk meg, hogy a körkápolnán kívül állhatott itt már a 10. században egy másik épület is, amelyet az államalapítás idején biztosan használhattak.

S hogy mi lehetett ez a korábbi épület? Azt tudjuk, hogy 865-ben a salzburgi érsek egy Ortahu nevű helyen Szent Mihály tiszteletére templomot szentelt fel. Ezen a tudomány többsége által pannóniaiként tekintett missziós úton összesen tizenkét templom felszentelésére került sor, ezek egyike ez a hely, amelyet Veszprémmel szokás azonosítani.

A kérdés tisztázásához újabb kutatások kellenek majd, hiszen a Nemzeti Régészeti Intézet munkatársai nem tárhatták fel a székesegyház teljes területét. Kiemelten érdekes lehet az északnyugati torony és a két torony közti térrész, amelynek kutatása során feltehetően tovább lehetne pontosítani a kápolnák és a székesegyház, valamint az azt valószínűleg megelőző korábbi szakrális épület viszonyát.

A Szent György kápolna teljes feltárásával azonban egy jó időre biztosan véget ért a kutatás. A romok fölé felépült az új védőépület, amelyben már molinókon olvashatóak a feltárások eredményei, vagyis egy kis kiállítás is várja majd a jövőben a látogatókat.