Vavra Áron, a veszprémi várnegyedbeli beruházás műemléki projektvezetője elmondta: a Nagyszeminárium Vár utca melletti udvarának feltárásakor találtak rá Szent István egyik első ezüstdénárjára, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy az úgynevezett Lancea Regis feliratú sorozatból való. Ezek a királlyá koronázott Szent István által veretett első pénzérmék.

A magyarországi numizmatika 1968-ig István Stephanus Rex feliratú ezüstdénárját tartotta az első magyar pénzérmének. Abban az évben azonban Nagyharsányban egy kőbánya földmunkái során találtak egy kincsleletet. Abból több bizánci, német és cseh pénzérme mellett több mint 40, akkor még ismeretlen magyar veret is előkerült. Az itt megtalált sorozat a pénzérme külső körében olvasható Lancea Regis, vagyis „a király lándzsája” köriratról kapta a nevét.

Hegyi Dóra, az MNM Nemzeti Régészeti Intézetének régésze szerint a veszprémi lelet azért is kuriózum, mert egy Árpád-kori talajrétegben találták meg. Vagyis a pénzérme a saját korából, a saját környezetéből került elő. „Ez, és a most feltárt többi lelet – egy falmaradvány, valamint több kerámiaedény, többek között egy épségben megmaradt Árpád-kori fazék is – újabb bizonyítéka annak, hogy a veszprémi várnegyedben már ebben a korai időszakban is éltek emberek” – mondta.

A veszprémi várhegy kiemelten védett régészeti lelőhelynek minősül. A várnegyed 2020–2025 között zajló megújítását régészeti szakmai támogatás kíséri, így a Magyar Nemzeti Múzeum régészcsapata több épület esetében is teljes körű régészeti feltárást végzett a tervezési munkákhoz kapcsolódóan, valamint a kivitelezési munkák megkezdése előtt és a kivitelezés alatt.

Az elmúlt hetekben a várnegyed két épületénél, a Nagyszemináriumnál és a Szent György-kápolnánál is zajlottak feltárások. Korábbi kutatások során beigazolódott, hogy a Nagyszeminárium déli szárnya egy középkori temető határa volt, attól északra pedig már az Árpád-korban is épületek álltak. A beruházásokat megelőző kutatások során geofizikai méréseket alkalmaztak. Többek közt talajradaros vizsgálattal térképezték fel a régészek a felszín alatti maradványokat – így akadtak rá a középkori várfalra is.

A régi épületalapok, középkori maradványok nem mozdíthatók, a kiviteli terveket kell ezekhez igazítani – mondta Hegyi Dóra, hozzátéve: a régészeti jelenlét a teljes kivitelezés alatt folyamatos, hogy az előkerülő maradványok megőrzését és szakmai kezelését biztosítani tudják.

Mások írták ugyanebben a témában

Szent István király első ezüstdénárját találták meg a veszprémi várhegyen. A várnegyed megújítását kísérő régészeti feltárások során több mint ezer éves műtárgyak, régészeti leletek és építészeti emlékek kerültek elő. - adta hírül a kultura.hu portál.

Bővebben: https://kultura.hu/szent-istvan-kiraly-elso-ezustdenarja-kerult-elo-veszpremben/