Százhalombatta: rejtélyes objektum a bronzkorból

Szokás szerint öt hetes ásatási évaddal folytatódott idén is a Százhalombatta-Földvár területén 1998-ban elkezdett feltárás, amely során Európában egyedülálló módon és mindenre kiterjedő részletességgel kutatják egy bronzkori település történetét, mégpedig egy földrészünkön példátlanul nagy, hússzor húsz méteres ásatási szelvényben. Ez a négyszáz négyzetméteres felület már lehetőséget kínál a településrészlet komplex megismerésére, hiszen az egyes különálló objektumokat összefüggéseikben lehet értelmezni.

Idén a talán legizgalmasabb, egyelőre még megfejtésre váró jelenség egy rendkívül furcsa rétegsor felbukkanása – mondta el a Régészeti Hírügynökségnek Vicze Magdolna régész, aki a kezdetektől fogva vezeti a kutatást, illetve kidolgozta az ásatás módszertanát. Hozzátette: egy hozzávetőlegesen kört formáló, a környezetétől feltehetően cölöpökkel, kövekkel, talán egykor fallal elhatárolt területen átégett foltokat találtak, amelyek azonban nem ott keletkeztek, hanem máshonnan hozták át őket. Az égéstermékek bizonyosan nem emberi maradványok, így nem temetkezési hely lehetett, egykori funkcióját azonban egyelőre még homály fedi.

A jelenlegi évaddal még nem értek el a rétegsorok bontása során a település kezdeteihez, ám már több mint ötszáz évet megismertek a háromezer-ötszáz évvel ezelőtt felhagyott falu maradványaiból. A próbafúrások eredményei azt mutatják, hogy még évszázadokat magukba foglaló rétegsorok várnak kibontásra.

Százhalombatta-Földvárat ugyan a bronzkor után is használták, hiszen kelta erődítés és római őrtorony is ismert a területéről, azonban ezek nem bolygatták a korábbi rétegeket. Mivel a jelenlegi kutatás a területének csupán néhány ezrelékére terjed ki, a jelenlegi tempót tartva jó ideig fogadhatják még a külföldi régészhallgatókat, hiszen a feltárásra évről-évre tanásatás formájában kerül sor.