2024. március 01.
A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársaival idén nem csak az MNM főépületében vártuk a látogatókat régészeti programokkal. Rendhagyó módon a Daróczi úti telephely kapuit is megnyitottuk, ami nem mindennapi lehetőséget kínált a patinás épület falai között zajló, magas fokú tudományos munka autentikus környezetben való megismerésére. Bár a helyszín kevéssé él a köztudatban, hiszen nem kiállítóhelyként működik, mégis nagy érdeklődés övezte a programot.
A rendezvény során elsősorban azokba a munkafolyamatokba szerettünk volna bepillantást engedni, ami a terepmunkát követően zajlik, hiszen ez a régészet kevésbé ismert oldala, pedig a történetek ennek folyamán állnak össze.
Délelőtt négy iskolás csoport felső tagozatos diákjai válhattak régészeti nyomozóvá egy izgalmas kalandjáték során, ahol egy avar korban eltemetett egyén történetét deríthették fel. Az interaktív, több állomásból felépülő program során a gyerekek megismerhették, hogy milyen információkat tud kiolvasni az antropológus a csontokból, mit árulnak el a sírban, és a lelőhelyen fellelt állatcsontok, mire utalhatnak a halott mellett elhelyezett tárgyak, hogyan válik a töredékekből egésszé egy lelet a restaurátor kezei között és milyen részleteket árulnak el a laboratóriumi vizsgálatok. A csoportok fantasztikusan szerepeltek, hiszen a kis régészek rendkívül ügyesen rakták össze az információ-mozaikokat.
Délután öt órától a felnőtt programok vették át a főszerepet, melynek során utazást kínáltunk tereptől az értelmezésig. A fogadótérben poszterkiállítás és ásatási dioráma fogadta a vendégeket, ahol korábbi kutatási projektjeink mellett, kollégáink segítségével a terepi kutatás módszertanát is megismerhették. A délelőtti gyermek programhoz hasonlóan, a felnőtteket is több témakörben vártuk. A legnépszerűbb helyszínnek a restaurátorműhely bizonyult, de a csúcstechnológiás labor is számos érdeklődőt vonzott. Az archaeozoológia bemutatón az állatcsontok vizsgálata által nyújtott információk fontosságán túl, asztragalosz-csont jóslással is készültünk. Először tekinthette meg a közönség a szécsényben feltárt, 17-18. századi páratlan leleteket, amit a régészeink által elmesélt történetek tettek teljessé. Az régészet anyagi oldalának megismerése mellett az elvontabb gondolatok világának felfedezésére is lehetőséget kínáltunk. A Transzcendencia anatómiája című állomás, az emberiség természetfelettivel való kapcsolatát boncolgatta, mely sokszor megfoghatatlan és nehezen értelmezhető. Megmutattuk milyen nehézségekkel áll szemben a régész, ha csupán tárgyakra, fizikális lenyomatokra támaszkodhat az évezredekkel ezelőtt élt ember gondolkodásának, hiedelemvilágának feltérképezésében és megértésében.
Köszönjük, hogy sokan csatlakoztak hozzánk ezen a péntek estén és részesévé váltak ennek a tudományos kalandnak! Reméljük, hogy sok kérdésre sikerült választ adnunk és még annál is több gondolatot sikerült elindítanunk, amit egy következő találkozás alkalmával megvitathatunk!