Európai szinten is egyedülálló projekt

„A múzeum régészeti intézetének egyik legfőbb kutatási zászlóshajója ez a projekt. Különlegessége a rendkívül alapos módszertannak köszönhető, amelynek köszönhetően olyan részletgazdag adat- és információállománnyal rendelkezünk innen, amely a legtöbb lelőhely esetében nem állhat rendelkezésére a régészettudománynak. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a Kárpát-medencében egyedülálló módon van egy ilyen mintaásatásunk. Őskori helyszínről lévén szó, itt nem csak az épített, falazott jelenségek hiányoznak, hanem az írott források is. Ebből kifolyólag sokkal nehezebb dolga van azoknak a régészek, akik ezzel a korszakkal foglalkoznak, hiszen mindent a régészeti maradványokból kell kiolvasniuk” – mondta el dr. Virágos Gábor, az MNMKK régészeti főigazgató-helyettese, a Nemzeti Régészeti Intézet vezetője.

A Kárpát-medence őskorának speciális jelensége a tell, azaz a lakódomb, amely több évszázados egyhelyben lakás következtében jött létre. Százhalombatta-Földvár esetében ez mintegy 5 méter vastag rétegsort eredményezett. A lakó- és életterek egymásra halmozódása sajátos feltárási módszert, dokumentálást és tudást igényel.

A projekt által alkalmazott kézi bontás, a szisztematikus mintavételezés, a teljes leletanyag megtartása, és a talaj-mikromorfológia széles körű alkalmazása nagy felbontású kép megrajzolását teszi lehetővé. Ennek köszönhetően tevékenységek ‒ úgymint élelem-előállítás, ételkészítés és -fogyasztás, tárolás, eszközkészítés és -használat ‒ széles körét és térbeli eloszlását sikerült azonosítani.

„Úgy tűnik, átírtuk a középső bronzkor történetét” – mondta el dr. Vicze Magdolna projektvezető régész, aki közel 25 éve, a kezdetektől fogja össze a feltárást és vezeti a nemzetközi projektet.

„Bepillanthatunk a bronzkori élet mindennapjaiba, sőt a tárgyakon keresztül az egykori emberek kreativitásának magas foka is nyilvánvalóvá vált. Az ásatás eddigi eredményei rávilágítottak, hogy a több generáción keresztüli szorosan egymás mellett, egymás szomszédságában élés komplex térhasználatot eredményezett. Olyan kommunális döntésről is árulkodnak az eredmények, amelyek bizonyítják, hogy a fontos döntéseket együtt hozták meg a közösség tagjai. Az okok következhettek mezőgazdasági és gazdasági kényszer hatására is, a részleteket még vizsgáljuk” – fejtette ki Vicze Magdolna.

Izgalmas új lelet is előkerült már a 2024-es ásatás második napján

„Bronzkori kocsikerék nyomokat is találtunk, ez az út egyik fő utcája lehetett a falunak, a tegnapi napon pedig egy agyagkanál is előkerült, amely egy bronz olvasztókanál vagy

gyerekjáték is lehetett, de meg kell vizsgálnunk laboratóriumi körülmények között a belső felszínét, hogy biztosak lehessünk az eredeti használatában.” – tudtuk meg a projektvezetőtől.

Százhalombattán ki tudták mutatni a régészek, hogy még a szomszédos házak és háztartások is különböztek egymástól, egyéni ízlést és igényeket tükröztek már az őskorban is. Nem csupán méretük és belső elrendezésük volt eltérő, de előfordult, hogy építési technikájuk sem volt azonos. Érdekes kérdés, hogy mindez csupán egyéni ízlést vagy családi hagyományt, esetleg társadalmi szerepet tükröztethetett-e. A feltárás jelenleg a bronzkori közösség házainak és háztartásainak jelentős átszerveződését, térhasználatának átalakulását mutatja. Az előkerült állatcsontanyag az életmód és a tenyésztett állatállomány megváltozását is jelzi a kutatók számára.

Nemzetközi tanásatás

„A projekt másik nagy érdeme az új tudományos eredmények mellett az oktatóásatás jellege. Nemcsak az eredményeink váltak fontossá, hanem az oktatás, amit végzünk. Minden magyarországi egyetemről érkeznek ide régészhallgatók, illetve külföldi kollégák, Európából és az Amerikai Egyesült Államokból is. Húsz éve van velünk az egyik legelismertebb bronzkorkutató, Marie Louise Stig Sørensen, a Cambridge-i Egyetem professzora” – hangsúlyozta Vicze Magdolna projektvezető.

A brit professzorasszony kiemelte: „Angliában nincs ilyen település, Magyarországon is szinte a legészakibb és a nyugati szélén vagyunk annak a területnek, ahol léteznek ilyenek. Mivel a megtelepedés vastag és összetett szerkezetű rétegsort eredményezett, ezért vesz a feltárás ilyen sok időt igénybe. Hasonló lelőhelyek találhatók Észak-Olaszországban és a bronzkornál korábbi időszakokból a Balkánon.”

A közreműködő intézmények között szerepel az ELTE, a University of Cambridge (Anglia), a University of Southampton (Anglia), illetve a Bécsi Egyetem (Ausztria).

A régészek kíváncsian tekintenek tehát a következő ásatási szezonra, amikor időben visszafelé haladva egyre inkább bepillanthatnak a kora bronzkori településszerveződés további részleteibe.

A tervásatáson 2024. július 1-jétől minden héten tartanak ásatási nyílt órát, szerdánként 13:00-14:00 óra között.