Az Intézet tevékenységének bemutatását célzó „Hivatás vagy hobbi” iskolai előadás megtartása, valamint közösségépítés céljából. Délelőtt a határmenti Berzence középkori várának ásatását látogatták meg a kollégák, ahol Molnár István, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum régésze kalauzolta körbe munkatársainkat. A végvár jelentőségét mutatja, hogy a török hódoltság idején mindkét fél felváltva birtokolta a várat, és végül vesztét is ez okozta: az 1664-es Zrínyi-féle téli hadjáratban visszafoglalt várat védői még ugyanabban az évben felgyújtották, nehogy újra török kézre kerüljön. Külön érdekességei az itt talált leleteknek azok a nívós 11-12. századi faragott oszlopmaradványok, amik nem helyben készültek, és valószínűleg más, jelentős építményt díszíthettek. Molnár Istvánnak ezúton köszönjük a szívélyes fogadtatást és a körbevezetést.

 

A berzencei kitérő után munkatársaink kora délután tartották meg „Hivatás vagy hobbi” elnevezésű iskolai előadást a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 7.-8.osztályos tanulóinak. A program célja a tudománynépszerűsítés mellet a Nemzeti Régészeti Intézet tevékenységének, valamint helyi érdekeltségű régészeti örökségnek a bemutatása. A régészettudománnyal való általános ismerkedés után Szabó Zoltán, egykori helybéli rajztanár előadásával folytatódott a gyerekek számára is érdekes előadás. A Berzencén, Csurgón, Iharosban, Iharosberényben több templom és vár ásatásán és terepbejáráson részt vett előadó mesélt arról, hogy Csurgónak három kisebb-nagyobb vára is lehetett a középkor folyamán, illetve több rekonstrukciós rajzát is megmutatta. Előadása után műtárgymásolatokat vehettek a kezükbe az érdeklődő tanulók, így olyan többszáz vagy ezer éve használt tárgyakat ismerhettek meg, mint a mészbetétes kerámiaedény, griffes agyag pecsételő, bronz korpusz, karperecek, sarkantyú és övveret. Köszönjük Ledniczky Miklósné tagintézmény-vezetőnek, hogy jelentkezett a programra, és vendégül látott bennünket!

 

Délután háromkor vette kezdetét az Árpád kori alapokra épült Szentlélek-templom környezetében az a közösségi régészeti ismerkedés, melyet azzal a céllal szerveztek meg kollégáink, hogy a helybeli civileket olyan, a helytörténet iránt érdeklődő, aktivizálható közösséggé kovácsolja, akik a jövőben az NRI közösségi régészeti programjának irányításával a helyi kutatásába is bekapcsolódhatnak. A templom megléte, a feltételezések szerint a környezetében egykor működő johannita ispotály – mely a Szentföldre igyekvő zarándoknak adott szállást –, valamint Csurgó hiteles helyi funkciója mind-mind olyan kiindulópontok, amik egy jövőbeli szisztematikus régészeti kutatás elindítását alapozzák meg.

A szűkebb környezetben talált kelta temetkezés és római kori kemence és épületmaradványok szintén e sokszínű régészeti örökség tanúbizonyságai. Az NRI nyugat-magyarországi közösségi régészeti koordinátora, Fekete Fruzsina a köszöntő után röviden ismertette az Intézmény programjának célját, szabályait, az illegálisan végzett tevékenység szankcióit, majd a templom mellett mutatta be a fémkeresőzés alapjait. A vizsgálat közben Szabó Zoltán ismertette a templomhoz kapcsolódó korábbi kutatásokat, valamint az itt rejtőzködő várromok lehetőségét megalapozó ismereteket, forrásokat. Rövid detektoros vizsgálat után kollégánk, és alkalmi önkéntes segítője az egykori templomkörnyéki temető helyén sikeresen kiástak egy több korban is hasznos alapanyagul szolgáló ólomolvadékot, valamint egy rózsafüzér bronzból készült kereszttöredékét. A mintegy félórás véletlenszerű bemutató keresés is bizonyítja e terület régészeti érintettségét, még ha feltételezhetően sokszori bolygatást is kellett elszenvednie korábban. A két fémleletet, valamint egy doboznyi szórvány-kerámiatöredéket az előírások szerint a kaposvári Rippl-Rónai múzeum fogja megkapni. Az esemény zárásaként a közeli fogadó egykori sajtérlelő pincéjét tekintettük meg, ami méretei, elhelyezkedése miatt akár a korai uradalmi épületegyütteshez is tartozhatott. Reményeink szerint az évszázados pincerendszerben folytatható lesz az épületkutatás.