2024. március 01.
Új, különleges állapotban megmaradt honfoglalás kori tarsolylemezzel gazdagodott a Pest vármegyei Ferenczy Múzeumi Centrum régészeti gyűjteménye idén tavasszal, röviddel a Magyar Nemzeti Múzeummal közös, a Kárpát-medencei tarsolyleleteket és a tavaly előkerült új példányokat bemutató szentendrei kiállítás-megnyitót és a kapcsolódó, Árpád népe tudományos konferenciát követően. A leletmentő feltárás során előkerült tarsolylemez különlegessége, hogy a tarsoly szerves maradványai is meglepően jó állapotban maradtak meg az egyébként a mezőgazdasági munkálatok miatt részben bolygatott, roncsolt sírban.
Ismét honfoglalás kori tarsolylemezes sírt tártak fel Pest vármegyében
Új, különleges állapotban megmaradt honfoglalás kori tarsolylemezzel gazdagodott a Pest vármegyei Ferenczy Múzeumi Centrum régészeti gyűjteménye idén tavasszal, röviddel a Magyar Nemzeti Múzeummal közös, a Kárpát-medencei tarsolyleleteket és a tavaly előkerült új példányokat bemutató szentendrei kiállítás-megnyitót és a kapcsolódó, Árpád népe tudományos konferenciát követően. A leletmentő feltárás során előkerült tarsolylemez különlegessége, hogy a tarsoly szerves maradványai is meglepően jó állapotban maradtak meg az egyébként a mezőgazdasági munkálatok miatt részben bolygatott, roncsolt sírban.
A Csomád község határában található új lelőhelyet Tóth Béla, a Közösségi Régészeti Egyesület és a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) közösségi régészeti programjának helyi civil önkéntese fedezte fel. A helyszín régészeti szempontból fokozottan veszélyeztetett, részben a mezőgazdasági munkálatok (szántás), részben a területen rendszeresen folyó szabálytalan fémkeresőzés miatt, így a mielőbbi leletmentő feltárás mellett döntöttek a régészek és az Egyesület önkéntesei. Az ásatás két szakmai vezetője Rácz Tibor Ákos, a Ferenczy Múzeumi Centrum régésze, egyben a Közösségi Régészeti Egyesület elnöke, valamint Füredi Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének régésze volt. A hatékony és gyors munkát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének hallgatói és az Egyesület önkéntesei segítették. A célzott kutatás során egy honfoglalás kori, valamikor a 10. század derekán elhunyt férfi sírját sikerült megmenteni a végső pusztulástól. A korábbi szántás által részben széttúrt, töredékes sír ún. részleges lovastemetkezés volt, íjászfelszereléssel. A bolygatás ellenére egyes leletek olyan állapotban maradtak meg, hogy eredeti (ún. in situ) helyzetben, a környező talajjal együtt felszedve azokat, lehetőség nyílt jól felszerelt restaurátorműhelyben elvégezni a pontosabb, szakszerű dokumentálást és azonnali konzerválást.
Szenzációs állapotú leletek
Bár már a helyszínen gyanítható volt, végül később, az FMC restaurátorműhelyében Lukács Katalin restaurátor vezetésével megkezdett óvatos bontás során vált láthatóvá maga a tarsolylelet.
Ezt követően Aa kompozit (fa, bőr, textil, fém) maradványok restaurálását a Magyar a Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetenek egyedi felszerelésű restaurátorműhelye végezte kutatási együttműködés keretében. Harazin-Szabó Krisztina és Pálfalvi Zsuzsanna restaurátorok mikroszkóp alatt, aprólékos munkával bontják jelenleg is a leleteket, melyek már jelen állapotban is szenzációsnak mondhatók.
Az egykor fémveretes övön függesztve hordott tarsoly előlapját szegecsekkel övezett sima ezüstlemez borította, felső és alsó szegélyén egy-egy díszesebben kidolgozott szegecsfejjel. A szegecsek a tarsolylemez réz (vagy bronz) hátlapját rögzítették, és a két lemez között megmaradt az egykori bőr tarsolytáska-fedő, valamint a középen futó zárószíj maradványa is. A zárószíjat egykor kis ezüst veretekkel díszítették. A tarsolylemez hátoldalával felfelé feküdt a sírban, kissé elfordulva eredeti viseleti helyzetéből. Részben megmaradt maga a tarsoly bőrtáskája is, ezt az előzetes restaurálási eredmények alapján belül textillel bélelték. A tarsoly tartalmából a tűzcsiholó készletet lehetett azonosítani és kibontani.
A tarsoly szerves tartalmának, illetve a sír további izgalmas leleteinek restaurálása és konzerválása még folyamatban van (bőr- és textilmaradványokkal együtt megmaradt ezüst veretekkel díszített kantár részlete, a nyíltegez és nyílvesszők fa és vas maradványai, selyemmaradványok).
A múzeumi kollégák és az Egyesület önkéntes segítői mellett külön köszönet illeti Tóth Bélát, Kovács Lászlót, Nagy Zoltánt, Rácz Istvánt, Rácz Gergely Ákost és Vastagné Kormány Zsuzsát a feltárás során nyújtott odaadó, hatékony segítségéért.
A Ferenczy Múzeumi Centrum a szeptember 17-ig nyitva tartó „Tarsolylemezek - A honfoglaló elit kincsei” kiállításán, augusztus végétől az új tarsolylemez-lelet is látható lesz a szentendrei MűvészetMalomban, csütörtöktől vasárnapig, 10:00-18:00 óra között.
Közreműködők:
Kurátor: dr. Virágos Gábor
Tóth Béla civil önkéntes, Csomád (a lelőhely felfedezője)
Füredi Ágnes régész (MNM NRI)
Rácz Tibor Ákos régész (FMC, a Közösségi Régészeti Egyesület elnöke)
Kovács László, Nagy Zoltán, Rácz István, Rácz Gergely Ákos, Vastagné Kormány Zsuzsa önkéntesek
Közösségi Régészeti Egyesület önkéntesei
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének hallgatói
Lukács Katalin, restaurátorművész (FMC)
Harazin-Szabó Krisztina, restaurátor művész (MNM NRI)
Pálfalvi Zsuzsanna, restaurátorművész (MNM NRI)
Közreműködő intézmények:
Ferenczy Múzeumi Centrum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet
Közösségi Régészeti Egyesület
Képkredit:
01-04: A leletmentő feltárás a PPKE régészhallgatóival és a Közösségi Régészeti Egyesület önkénteseivel.
05-06: A feltárt sír, és részletfotója
07: A tarsoly bontás közben az FMC restaurátorműhelyében (hátlappal felfelé, megmaradt szerves maradványokkal)
08-09: A tarsolylemez restaurálás előtt, és tisztított, konzervált állapotban
Fotók:
01-08: Füredi Ágnes
09: Harazin-Szabó Krisztina