2024. április 26.
Az egy hetes tervásatás során a terepbejárást és a műszeres méréseket követően sok részletre fényt derítettek, s jó néhány új kérdéssel szembesültek a Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei az őskori közösségi színtér kutatása során.
A Zalaapáti közelében található Gétye szomszédságában lévő, ovális árokra még 2011-ben figyeltek fel egy környékbeli lakostól kapott légifotón. A műszeres felderítéseket és a terepbejárást követően 2023. augusztus 21. és 28-a között tervásatás keretében több szondát is nyitottak a kutatók P. Barna Judit régész vezetésével.
A körárok, ami valójában a terepadottságoknak megfelelően egy ovális, 115-ször 96 méteres területet határol, a lengyeli kultúra korából származik – mondta el a Régészeti Hírügynökségnek P. Barna Judit. A lengyeli kultúra a Kr. e. 5. évezred első felében volt jelen Közép-Európa nagy területein, így a Kárpát-medencében is, tehát a késő neolitikum, kora rézkor időszakában. Igazi jelentősége a hatásaiban rejlik, hiszen elterjedési területén túl is alapja volt több későbbi közép-európai régészeti kultúrának. Településeit, leletanyagát és körárkait is több helyütt azonosították a Dunántúl területén.
Az idei tervásatás során egy szelvénnyel átvágták a körárkot, így sikerült meghatározni a méreteit: létesítése idején hét méter széles és három méter mély volt. Már itt is sok lelet került elő, ám igazán leletdúsnak az a gödör számít, amit a terület közepén tártak fel, ahol a műszeres mérés korábban mágneses anomáliát jelzett. Itt kőeszköz-töredékek, állatcsontok mellett számos nagyméretű, összetört edényt találtak, amiket talán – egyelőre úgy sejtik – egy közösségi lakoma végeztével temettek el. A lengyeli kultúra kerámiái meglehetősen jellegzetesek: a festett díszítést már a kiégetés után vitték fel a felületre, így azok nagyon sérülékenyek, ennek ellenére számos festett kerámiatöredéket is találtak. Két másik gödröt is feltártak, amelyekben rézkori-, illetve Árpád-kori leleteket azonosítottak, amelyek a terület későbbi használatáról tanúskodnak.
A körárokhoz tartozó települést még nem sikerült lehatárolni, de az eddigi adatok szerint egy szomszédos dombháton kell keresnünk – tette hozzá az ásatásvezető régész. A körárok által lehatárolt terület nem lakóhelyként, hanem közösségi térként szolgált.
A műszeres felderítés során egy nagyobb méretű építmény maradványait is sikerült azonosítani, amely a körülárkolt terület szélén állt. Ennek feltárására remény szerint egy következő ásatási évad során kerül majd sor.
Nagyon friss kutatási eredmény, hogy egy augusztus végi légi felderítés során egy újabb körárkot is sikerült azonosítani, a már ismert körároktól alig száz méterre. Mindebből arra lehet következtetni, hogy ezt a területet intenzíven használták az újkőkor végén, még ha a használat jellegét egyelőre nem is tudják teljes egészében meghatározni.