2024. április 26.
Egy nehéz, de eredményes építkezés évén van túl a Nemzeti Régészeti Intézet Dr. Virágos Gábor, az intézmény vezetője, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese szerint.
2023 volt a Nemzeti Régészeti Intézet második éve a jelenlegi szervezeti formában. A kötelező feladatok elvégzésén túl (amelyeknek az összesítése még folyik, hiszen szinte az esztendő utolsó napjáig folyt a munka) sikerült a megjelenések tekintetében tovább erősíteni az NRI, illetve munkatársai pozícióit a tudományos életben is.
Az eredmények közzétételére és a széles olvasóközönséggel való kapcsolatok kibővítésére, vagyis a publikációk közlésére kidolgozásra került egy kiadványsorozat-rendszer, amely több elemből áll. Részben tudományos folyóiratok tartoznak bele, s ezek sorában az első a Communicationes Archaeologicae Hungariae, amely mára már egy nemzetközi szinten jegyzett megjelenési forma. Küszöbön áll a Folia Archaeologica újraindítása is, amely gyakorlatilag az annalese, évkönyve a Nemzeti Régészeti Intézetnek. E 2024-től már a tervezett időben megjelenő folyóiratokon kívül vannak sorozat-jellegű megjelenések is. Ezek közül az Archaeologica Hungarica a legfontosabb, amely a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti csúcsmonográfia-sorozata, s a tervek szerint egyúttal a magyar régészetnek is az egyik legjelentősebb sorozat jellegű kiadványa lesz. Ebből 2023 végéig három kötet jelent már meg, további három pedig előkészítés alatt van. Az utánpótlás is biztosítottnak tűnik, hiszen mintegy tucatnyi terv áll a kidolgozottság különböző fázisaiban.
Ezeken kívül vannak a nem kifejezetten a szakmai közönségnek szánt, tudományos népszerűsítő megjelenések is – mondta Dr. Virágos Gábor. Hozzátette: ennek egy új formája lesz a HistorIQ sorozat, amely időrendi sorrendben halad majd a régészeti korszakok szerint, így az első, 2024 elején megjelenő kötete a paleolit, vagyis az őskőkor, az emberré válás világát mutatja be a tudományos alaposságot elváró, mégis olvasmányos formára vágyó olvasóknak. Az új sorozatnak egy „kistestvére” is lesz, a HistorIQ-Zsebkönyvek, amelyek egy-egy tárgytípussal ismertetik meg a nagyközönséget az egykori Búvár-zsebkönyvek mintájára.
Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete mindezeken kívül képes albumokat és tanulmányköteteket is egyaránt szeretne megjelentetni 2024-ben. Ezek már előkészítés alatt vannak és a súlyukat jelzi, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum kiadványainak egy igen jelentős része az NRI berkeiből kerül majd ki az elkövetkező időszakban.
A nagyközönség mellett természetesen a legtágabb értelemben vett szakmát is tájékoztatni kell az eredményekről, illetve érdemes szakmai vitákat lefolytatni egy-egy kérdéskörben – folytatta Dr. Virágos Gábor. Mint mondta, 2023-ban kilenc konferenciát rendeztek, 2024-re pedig már tizenegyet tervez az intézet. Kiemelendő rendszeres/állandó témák lesznek az elkövetkező években a régészeti örökségvédelem, a kísérleti régészet, az archeometria, a környezet- és a tájrégészet, de ugyanilyen fontos az azonnali beszámolókra épülő NRI Tudományos Napok, valami a korábban már önálló brandként megjelent konferenciasorozatok, amelyeket nem egyszer más intézményekkel közösen rendeznek meg.