A konferencia szervezői által megfogalmazott hét nagy témakör közül munkatársaink előadásai a legújabb régészeti és antropológiai kutatási eredményeket, az örökség menedzsmenttel foglalkozó kérdéseket és a muzeológia területén az inklúzió kihívásait járták körül.

Az örökség menedzsment terén az MNM NRI kutatói a régészeti örökség és a népvándorlás kapcsolatáról, a beruházások és modernkori beavatkozások régészetet érintő összefüggéseiről tartottak egy-egy előadást. Négy külön előadást hallhattak a résztvevők örökségvédelem-menedzsment és társadalmiasítás témában, amik révén képet kaptak arról, hogy a múzeumok vagy más kulturális intézmények hogyan tudnak hozzájárulni a közösségi tudatosság és a helyi identitás erősítéséhez; valamint arról, hogy a különböző intézmények milyen módszerekkel vonják be a helyi közösségeket, érdeklődőket a kulturális örökségi régészeti helyszínek fejlesztésébe és a múzeumok munkájába.

A muzeológia témakörében intézményünk munkatársai a régészeti örökség akadálymentes bemutathatóságának kérdéseit, a látás- és hallássérült emberek számára szükséges információátadás és interpretáció nehézségeit és módszereit mutatták be.

Az elmúlt 500 évben feltárt temetők eredményeinek értelmezését tárgyaló szekcióban izgalmas, a korszakhatárokat feszegető szakmai kérdéseket tárgyaltak a Szécsényben előkerült újkori gyerektemetkezések antropológiai és régészeti megközelítésű vizsgálatait bemutató előadások, valamint ugyancsak az antropológia optikáján keresztül került terítékre a vaskor emberének viselkedése és a kultúra változásainak kapcsolata.

Az NRI munkatársainak legtöbb előadása a különböző régészeti korszakok kutatási eredményeinek bemutatásáról szólt. Az őskori közösségek településszerkezeti változásai, a lakóépületek, a hétköznapi cselekvések terei, eszközei, viselkedésmintázataik, a tájhasználat régészeti, bioarchaeologiai megközelítésű vizsgálatainak eredményei a társadalmak fejlődésének korai szakaszáról adtak számot, a késő neolitikumtól, a rézkoron és a bronzkoron át egészen a vaskorig. A hazai és kárpát-medencei ásatásokon előkerült kincsek és hétköznapi tárgyak  a rituális és profán emberi cselekvésekben betöltött szerepének értelmezési lehetőségei, a lokális, valamint a tőlük távol élő közösségek interakcióinak különböző vetületeit tárták a hallgatók elé.

A hagyományos eljárásokat kiegészítő, egyre nagyobb teret nyerő innovatív eljárások, roncsolásmentes módszerek, úgymint a műholdas távérzékelés, dróntechnológia és magnetométeres vizsgálatok alkalmazása még részletesebb adatokat eredményeznek kollégáink előadásainak tanúsága szerint. Akárcsak a földtudományok és térinformatika esetében, amik újabb értelmezési lehetőségeket nyújtanak a népvándorlás kori környezet tájhasználatra tett hatásai, vagy a középkori egyházi épületek régészeti kutatásaihoz.  

Pénteken a római Collegium Hungaricum képviseletében Szabó Krisztina kulturális referens fogadta az MNM NRI munkatársait, aki a bemutatta az intézményben látogatható tárlatokat, valamint ismertette a magyar kultúra népszerűsítéséért Olaszországban végzett tevékenységet. A lehetséges jövőbeni együttműködésről szóló meghívás után közös fényképezkedéssel zárult a program.  

A római Magyar Akadémiának ezúton is köszönjük a konferencián résztvevő előadók elszállásolásához nyújtott szívélyes támogatást!

Részletes program