Vissza
2024. november 20-án, az Osztrák Tudományos Akadémia szervezésében került sor a Body Ornaments throughout the Bronze and Early Iron Ages c. tudományos konferenciára. A rangos eseményen huszonnégy előadó Ausztriából, Lengyelországból, Olaszországból, Horvátországból, Magyarországról, Szlovéniából, Albániából és Németországból vitatta meg a közép-európai bronzkor és kora vaskor ruházati elemeinek és ékszereinek társadalmi, kommunikációs és szimbolikus szerepét. Az eseményen regionális összefoglalások, különleges témák (őskori borostyángyöngyök), egyedülálló ékszerkészítő központok (Frattesina), új természettudományos eredmények és ékszerekben gazdag síregyüttesek mutatkoztak be.
A konferencián a római EAA után másodszor mutatkozott be nemzetközi szintéren a Magyar Nemzeti Múzeum Somló kutatási programja, amely régészeti önkéntesek részvételével, helyi cégek (Tornai Pincészet, 5 Ház Borbirtok, Varsádi Borbirtok, Ede Bácsi Borozgatója, Futurion Kft.) nagyvonalú támogatásával immár másfél éve folyamatosan kutatja ezt a kiemelkedő lelőhelyet. Külföldi szakmai közönség először halhatta a közelmúltban Király Krisztián önkéntesünk által talált és Széchényi-teremben most is megtekinthető somlói aranyfólia-díszes nyakéket. A társzerzőkkel jegyzett, Tarbay János Gábor által prezentált előadás (Tarbay János Gábor – Soós Bence – Kósa Polett – Lukács Balázs – Péterváry Tamás, Urnfield Body Ornaments in Hoard Context from the Somló Hill) a Somló-hegyi kincsleletekben felfedezett késő bronzkori ékszerek kontextusát, a tárgyak lerakásának módjait, motivációt és mintázatait mutatta be, melyek egyedülálló információforrásként szolgálnak a Kr.e. 10. és 8. századi leletanyag újra értelmezéséhez. Soós Bence előadásában (Soós Bence – Lukács Balázs – Tarbay János Gábor – Péterváry Tamás, The Two Hills. Approaching EIA Identities of Prominent Communities via the Examples of the Ság and Somló HIlls) eddig nemzetközi fórumon nem hallható tudományos eredményeket mutatott be Somló-hegy kora vaskoráról és az ott felfedezett a Hallstatt kultúrához köthető leletanyagról. Előadásának központjában a Somlóról és a Ság-hegyről származó, Kr.e. 7. és Kr.e. 5. századra keltezhető fibulák (ruhakapcsoló tűk) álltak, melyek multidiszciplináris vizsgálata új információkkal szolgál a tárgytípus készítéstechnológiájához és kulturális kapcsolataihoz.
Ragyogj! – Ékszerek ideje című új időszakos kiállításban jelnyelvi tolmács közvetítésével vehettek részt hallássérült múzeumlátogatók egy rendhagyó kurátori tárlatvezetésen a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Magyar Nemzeti Múzeumban 2024. 11. 04.-én 16:30 kezdettel.
Az MNM KK MNM Nemzeti Régészeti Intézet munkatársa, Libor Csilla régész-antropológus októberben szülőfalujába, a Békés megyei Gádorosra látogatott.
2024. őszén a MNM KK NRI munkatársai Dr. Bóka Gergely vezetésével feltárták az újkígyósi késő bronzkori földvár védművonalának egy rövid szakaszát.
A 8 méter széles és a legmélyebb pontját 3,5 méter mély erődítés árokból számos a Kr. e. 14-13. századra datálható régészeti leletanyag került elő.
Az árok betöltési rétegeiből talajmintákat vettek környezettörténeti és archeobotanikai vizsgálatok céljából. Az erődítés pontosabb, radiokarbonos kormeghatározásához szintén
sikeresen gyűjtöttek mintákat. A munka várhatóan jövő tavasszal tovább folytatódik, ugyanis a nagyméretű erődítés árok mellett felfedeztek egy kisebb, párhuzamosan elhelyezkedő védművonalat is.
„Érintsd meg a világot, és a világ is megérint téged” címmel rendezte meg ünnepi eseményét a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a Sipeki-villában a 2024-es Fehér Bot nemzetközi napja alkalmából. A nemzetközi nap célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és a gyengén látók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való teljesebb értékű beilleszkedésük útját. A hagyományokhoz híven az ünnepség keretében adta át az MVGYOSZ elnöke, dr. Nagy Sándor a Louis Braille-emlékérmeket és az önkéntes felolvasók munkáját elismerő „Hangomat adom” díjakat.
A 2024. szeptember 25. és 27. között, Visegrád és Budapest kiemelkedő helyszínein megrendezett négy napos eseményt az Európa Tanács Kulturális Útvonalakról szóló kibővített részleges megállapodás koordinátorai (Enlarged Partial Agreement on Cultural Routes of the Council of Europe, rövidítve: EPA) és az Európai Kulturális Útvonalak Intézete (European Institute of Cultural Routes) szervezte, együttműködve a Kulturális és Innovációs Minisztériummal, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeummal. Az idei év témája az „Átadás és innováció: a fiatalok részvételének ösztönzése az Európa Tanács kulturális útvonalain” volt.
Délutántól már a látogatók is láthatják a Nemzeti Múzeumnak a Széchényi-termében azt a Somló-hegyen talált nyakéket, amelyik az utóbbi évek egyik legnagyobb régészeti szenzációja. Ilyen korú, ehhez hasonló aranyékszer Európában is nagyon ritkán került elő ebben az állapotban. A 3000 éves nyakéket Dr. Tarbay János Gábor régész, a kutatás vezetője mutatta be a megnyitón, ahol Dr. Zsigmond Gábor az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Dr. Latoczai Csaba János, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese mondta el gondolatait.
A MEGNYITÓRÓL KÉSZÜLT KISFILMET ITT NÉZHETI MEG.
„Egy középkori apátság titkai” címmel nyílt kamaratárlat a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Magyar Nemzeti Múzeumban. Az MNMKK MNM Nemzeti Régészeti Intézet a Tisza-tó melletti mikroregionális kutatásai során előkerült ezüst áldozókészlet - kehely és ostyatartó - kapta a főszerepet a szeptemberi „Hónap kincse” tárlatban, tisztelegve a 18. Ars Sacra Fesztivál, a hazai régészet és a muzeológia előtt.
Az Európai Régészek Szövetségének (EAA) 30. éves találkozója Rómában a római Sapienza Egyetem kampuszán került megrendezésre 2024. augusztus 27. és 31. között. A konferencián 4925 fő vett részt a helyszínen vagy csatlakozott online a különböző szekciók és kerekasztal-beszélgetések munkájához, ami az EAA történetének eddigi legmagasabb részvételi aránya. Magyarország 119 fővel (MNM NRI: 23 fő: 4 szekció szervezéssel és 25 előadással) igen illusztris helyet foglal el a résztvevő országok ranglistáján (12. hely), amely tovább erősítette a magyar tudományos élet nemzetközi színtéren való megismertetését. A tudományos programok mellett lehetőségük volt a résztvevőknek szélesíteni kapcsolati hálójukat és további szakmai diskurzusokat indítani.
Együttműködési megállapodást kötött ünnepélyes keretek között a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Magyar Nemzeti Múzeum, a Dobó István Vármúzeum és a Hatvany Lajos Múzeum pénteken a Nemzeti Múzeum Lapidáriumában. A három intézmény összefogásával egy régészeti feltárás kezdődhet meg, amelynek célja a Hatvan-Nagygomboson található római kori őrállomás kutatása. Jövőre ezzel egy 150 éves kutatás zárulhat le.
Dr. Virágos Gábor, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet vezetője arról beszélgetett Bíró Andrással, az MNMKK Természettudományi Múzeum antropológusával, a Magyar–Turán Alapítvány elnökével és Gallina Zsolttal, az Ásatárs Kft. vezetőjével, hogy a türk-magyar kutatásban milyen helyet foglal el a Kurultaj rendezvénye. A beszélgetésben szó esett arról is, milyen szerepet játszik a hagyományőrzés, az újrajátszók köre, valamint a régészeti parkok helyszíne a régészetben és disszeminációjában, kommunikációjában. A Kurultajon – a Magyar Törzsi Gyűlésen – a Magyar Nemzeti Múzeummal is találkozhatnak a hallgatók. Külön jurtában jelen leszünk a Nemzeti Régészeti Intézet munkatársainak érdekes előadásaival, egy light-up-kiállítással és a Múzeum Shopjának termékeivel.
Az MNMKK - Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetével is találkozhatnak a kétévente sorra kerülő Magyar Törzsi Gyűlésen. A látogatók az idei Kurultajon ismeretterjesztő előadásokkal, a népszerű Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei című kiállítás ligt-up-formációjával, nemes tarsolymásolat-kiállítással, valamint a múzeum ajándékboltjának korszakot megidéző közkedvelt kiadványaival és termékeivel találkozhatnak.
A sikeres MCC Feszt után ezen a héten is gazdag fesztiválmegjelenéssel készülünk! Az MNMKK - MNM Nemzeti Régészeti Intézettel találkozhatnak a Szigeten, a Kurultajon, és a Bor, Mámor, Bénye fesztiválon is!
A részletes programok elérhetők a fesztiválok hivatalos oldalain, izgalmas beszámolókért pedig látogassanak el közösségi média oldalainkra!
A 2025. ÁPRILIS 28-30-én megrendezendő KÖRNYEZET – EMBER – KULTÚRA II. MÉRHETŐ MÚLT - KONFERENCIAFELHÍVÁS
A SAX-projekt, azaz a százhalombattai régészeti kutatási program a Magyar Nemzeti Múzeum nemzetközi tanásatása. A Százhalombatta-Földvár nevű bronzkori település 2024. július 1-jén indult idei tervásatásának egyik fő célkitűzése az őskori mindennapi élet szerveződésének vizsgálata. A kutatási időszak nyaranta, minden év júliusában zajlik intenzív, hathetes időintervallumban. A feltárás már közel huszonöt éve tart, s ez idő alatt a szakemberek mintegy hatszáz év régészeti anyagát dolgoztak fel a nagyjából ezer éven át létezett település történetéből.
Vértesszőlősön az emberi maradvány (Sámuel) előkerülési helye mellett állatcsontokat és pattintott kőeszközöket tartalmazó kőzetrétegek kerültek felszínre. A Vértesszőlős régészeti kutatásaként folytatódó projekt során a szakemberek ezek pontos helyzetét szeretnék felmérni és megtudni, hogy milyen rétegtani kapcsolatban vannak azzal a kőzetréteggel, amelyikből Sámuel nyakszirtcsontja előkerült. Az ásatás idén három hétig tart. Ebben az szezonban nem bontanak eredeti helyzetben lévő rétegeket, egyelőre csak a kőzet felszínét tisztítják meg.
Az ásatás vezetője, az őskőkori korszak specialistája, a népszerű Jégkori vadászok kiadvány szerzője: Lengyel György.
Ünnepélyes keretek között a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központba került a világ egyik legnagyobb kutyatörténeti gyűjteménye, a „Corneliana Collectio Cynologica”. A gyűjteményt jelképesen Demeter Szilárd Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke vette át Makó János kutyatörténeti kutatótól. A gyűjtemény gerincét kb. 1500 darab kutyakoponya és egyéb emlősmaradvány alkotja, köztük a híres hungarikum kutyafajták első egyedei is. Az anyagba kisebb számban más, ritka fajok (párduc, medvefélék stb.) ill. egyéb háziállatok csontjai, XX. század eleji törzskönyvi kötetek, valamint több száz arany, ezüst és bronzérem, levelezések, kiállítási szalagok, ezüst billikomok, festmények, oklevelek, fényképek kerültek, de több mint hetven porcelánkutya is helyet kapott.
Mi a régészet? Miért fontos ez a tudományág? Mit csinál az NRI? Milyen aktuális projektjeink vannak és milyen módszerekkel végezzük a kutatásainkat? Miért népszerű a műszeres-lelőhelyfelderítés? Mit értünk közösségi régészeti program alatt? Mi mindent tudunk elmesélni a régészeti korszakokban élt emberek hétköznapjairól?
A hírről bővebben az alábbi linkre kattintva olvashat:
https://mnm.hu/hu/muzeum/hirek/zsigmond-gabor-lesz-magyar-nemzeti-muzeum-uj-foigazgatoja
Immár második alkalommal került sor a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének otthont adó Sipeki-villában az MNM Nemzeti Régészeti Intézet akadálymentes tárlatvezetésére. A június 7-ei különleges régészeti tárgybemutatón ezúttal az őskőkortól az újkőkorig tartó történeti korok tárgymásolatait vették kézbe a jelenlévők. A tizenkilenc vak és gyengénlátó érdeklődő és kísérőik nemcsak a Vakok Állami Intézetéből érkeztek, hanem az ország minden táját képviselték Miskolctól Berhidáig.
.JPG "BESENYSZÖGÖN TARTOTTAK ELŐADÁST RÉGÉSZEINK A PETŐFI KULTURÁLIS PROGRAM KERETÉBEN")
A magyar nemzet kincsei előadássorozat keretén belül az MNM Nemzeti Régészeti Intézet munkatársai, Koller Melinda és Füzesi András tartottak előadást Besenyszögön, a helyi művelődési házban. A helyi iskolás fiatalok és más érdeklődők Besenyszög régészeti emlékeiről és azon keresztül a régészeti örökség felfedezéséről és megmentéséről hallhattak információkat. Egy másik előadásban a környék legfontosabb újkőkori leletegyüttesein keresztül ismerkedhettek egy 7000 évvel ezelőtti világ működéséről és értékeiről.
A rendezvény a Petőfi Kulturális Program keretében a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével valósult meg.
2023 nyarán és 2024 telén Ács határában a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai próba- majd teljes felületű feltárást végeztek a katódgyár kivitelezését megelőzően.
Népszerű ismeretterjesztő előadások, múzeumpedagógiai foglalkozások és a régészeti korszakokat megidéző hagyományőrző bemutatók várták a látogatókat az idei Régészet Napján és a Régészet Éjszakáján a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Június 2-ig látogatható az Altamira barlangrajzai – A művészet kezdetei című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat finisszázsa a Régészet Éjszakája rendezvényen teljesedik ki. A Régészet Éjszakája – a Múzeumok Éjszakájához hasonlóan – különleges attrakciókat kínál június 1-jén, többek között zseblámpás tárlatvezetést, ókori gladiátorviadalt, állatcsont-bemutatót, de közös középkori tánc is várja majd a látogatókat.
Az elsősorban rövid videós tartalmakból álló sorozat célja, hogy a közönség jobban megismerje az NRI kollégái által végzett munkafolyamatok sokszínűségét, a régészeti munkák összetettségét, a kutatás és feldolgozás során használ modern eszközöket. A nézők végigkísérhetik például a régészek egy napját és bepillanthatnak a kulisszák mögé. A sorozat első részeiben a Nemzeti Régészeti Intézet telephelyének, a Daróczi úti épület történetébe és a régészeti raktárak elzárt világába kalauzoljuk a nézőket.
Május 17-én, délután fél 5-től az Altamira-kiállításban kerül sor a Magyar Nemzeti Múzeum új, ismeretterjesztő sorozatának első kiadványának bemutatására. A HistorIQ címet viselő sorozat célja a tudomány népszerűsítése, ami gazdagon illusztrált kötetekben kívánja bemutatni Magyarország kiemelkedő régészeti emlékeit a múltunk iránt érdeklődő nagyközönségnek. A sorozatban feldolgozásra váró témák között helyet kapnak a régészeti korszakai, a Kárpát-medence ősi népei és kultúrái. Az első kötet az őskőkor magyarországi vonatkozásait tárja az olvasó elé. A kötetet bemutatja a szerző: dr. Lengyel György régész és dr. Virágos Gábor, a Nemzeti Régészeti Intézet vezetője.
Budapest, 2024. május 9. – A visegrádi műemlékegyüttes újjászületését megelőző régészeti feltárás során a Zsigmond király idején épült Szűz Mária templom romjait találták meg egy teniszpálya alatt. A feltárt főoltár előtti kripta környékén nemcsak a szentély leomlott későgótikus boltozatának darabjait hozták a felszínre, hanem egy több száz évvel ezelőtti összecsapás nyomait is.
.JPG "HALOM / NEM HALOM?")
A Nyíregyháza Ipari Park egyik szegletében még 2022-ben végeztünk terepbejárást és geofizikai felmérést. Már a mérési képen feltűnt egy hatalmas, majd 30 m átmérőjű körárok, a közepén egy 3x2 m-es gödör foltjával. A magányos objektum egy temetkezéshez köthető, amelyet előzetesen a római császárkori szarmata néphez kötöttünk.
Április utolsó hétvégéjén ismét Mezőkeresztes térségében kutatott az NRI régészeti önkétesekből álló csapata. A most vizsgált terület nem csupán kiemelten bővelkedő volt leletekben, hanem egyértelműen a csatához köthető tárgyak is előkerültek. E mellett természetesen több korszak izgalmas leletei színesítik a lelőhely történetét, az őskortól kezdődően. A 2022-ben indult kutatás célja a tizenötéves háború legnagyobb ütközetének megtalálása. A projekt több mint 100km2-t érint és széleskörű intézmények közötti összefogással zajlik, amelyhez egyre több mezőkeresztesi és környékbeli lakos csatlakozik. A kutatás május 4-én folytatódik, amelyre kollégáinkat is szeretettel invitáljuk! Kapcsolat: bakos.gabor@mnm.hu
Az emberi közösségek tájátalakító tevékenysége és a környezeti kihívásokra adott válaszok kerülnek három napon keresztül az MNM Nemzeti Régészeti Intézet konferenciájának fókuszába.
Új célpontot vett irányba régészeti túránk, ezúttal a Tisza-tó környékét látogathatták meg Füzesi András és Soós Bence régész vezetésével, azok, akik jegyet váltottak az izgalmas programra.
.png "A NEMZETI RÉGÉSZETI INTÉZET IS MEGEMLÉKEZETT A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJÁRÓL")
Radnóti Miklós versével ünnepelte a magyar költészet napját a Nemzeti Régészeti Intézet. A videón keresztül a Kárpát-medencei környezet és a régészeti munka természetközeli szépségét szerette volna megmutatni az Intézet. A verset elmondta: Fullár Zoltán régész, a Koordinációs igazgatóság Feltárási főosztályvezetője.
https://www.instagram.com/p/C5nWNxRIfxE/
A tartalmak célja, hogy a régészet különböző területein dolgozó szakemberek vallomásain keresztül a látogatók és a közösségi oldalak követői jobban megismerjék a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének munkáját, küldetését, hitvallását. A kampány a sokszínű feladatellátást bemutató üzenetek és szemléletformáló hívószavak köré szerveződik és népszerűsíti magát a régészettudományt is.
A videók elérhetők az MNM NRI hivatalos Facebook-és Instagram-oldalán. Kattintson a jobb felső sarokban található ikonra!
RÉGÉSZETI TÚRÁK A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMMAL - 2024. április 20. 10:00
Amit nem nyel el a víz - Régészeti emlékek a Tisza-tó mentén
Jegyvásárlás: https://jegy.mnm.hu/programok/reszlet/regeszeti-turak-a-magyar-nemzeti-muzeummal--amit-nem-nyel-e_1711546418#timetable
Bár kiállítás bezárt, a somlói kutatások folytatódnak az MNM Nemzeti Régészeti Intézetének kutatási projektjeinek keretén belül. Májusban a tervásatás eszközével keresnek válaszokat a kutatók arra, hogy a késő bronzkori és kora vaskori közösségek hogyan éltek a lenyűgöző panorámát kínáló bazaltplatókon.
A 3D virtuális séta a NEXUS360- 3D Solutions partnerrel történő együttműködés keretében valósult meg.
Az Európai Régészeti Tanács (EAC) éves konferenciájára idén Brüsszelben került sor, ahol kiemelt téma a városi régészet volt.
A tanács vezetősége Dr. Virágos Gábort, Magyar Nemzeti Múzeum régészeti főigazgató-helyettesét, a Nemzeti Régészeti Intézet vezetőjét az EAC alelnökévé választotta. Hegyi Dóra az Épületkutatás és Városi Régészeti Osztály osztályvezetője a budai és a veszprémi kutatásainkról cserélt eszmét a külföldi kollégákkal. Kreiter Eszter koordinációs igazgató a nagyberuházások régészetének társadalmi hasznosulásával foglalkozó munkacsoport tagjaként sikeres éveket tudhat magának ebben a szervezetben, amelynek eredményeként a konferencián is bemutatták a szervezet legújabb kiadványát, amely a “The benefits of development-LED archaeology in Europe and beyond” címet viseli.
A tárlat a múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének Somló-hegyen zajló, legújabb régészeti kutatások eredményein és a magyar régészet hőskorából származó felfedezéseken keresztül mutatja be a Somló-hegy késő bronzkori és kora vaskori világát, és már csak 2024. március 28-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolacsarnokában.
A kurír munka során az MNM Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai Fábián Szilvia és Tarbay János Gábor régészek a Magyar Nemzeti Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum és a székesfehérvári Szent István Király Múzeum műtárgyainak kicsomagolását és installálását felügyelték és segítették.
A mezolitikum kutatóit 1991 óta tömörítő nemzetközi szervezet, az Arbeitsgemeinschaft Mesolithikum (Mezolit Munkacsoport) idei 32. gyűlését a bécsi Természettudományi Múzeumban tartotta. A konferencián a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének és a Magyar Kutatási Hálózat Régészeti Intézetének közös kutatásait Szegedi Kristóf István, Lengyel György és Marton Tibor közösen mutatták be. A rangos nemzetközi szervezet gyűlésein magyar kutatók még nem vettek részt, ezért különösen fontos, hogy a hazai – és a Kárpát-medence egészét érintő – tudományos eredményeiket megoszthatták a nemzetközi tudományos élettel
Március 22-én pénteken GLORIA ROMANORUM - Római kori reprezentáció a Kárpát-medencében című konferenciával zárult a hét a Magyar Nemzeti Múzeum Lapidáriumában, mely 2024-ben az Intézmény harmadik konferenciája volt. A római kori reprezentációs tárgyi kultúra és szellemi örökség témáiban négy előadás hangzott el, amelyeket Dr. Lassányi Gábor, az MNM NRI régésze vezetett fel színes megnyitóbeszédével.
Honfoglaláskori temetőt találhattak az MNM Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai a Tisza-tó térségében végzett mikroregionális kutatóprojekt keretében. Március első hétvégéjén, az MNM NRI Közösségi Régészeti Osztályának önkénteseivel vette kezdetét a többéves, nagyszabású kutatási program 2024-es évada, amely már az első napon egy eddig nem ismert, a honfoglalás korában és az Árpád-korban is lakott lelőhely felfedezését eredményezte.
Egy nehéz, de eredményes építkezés évén van túl a Nemzeti Régészeti Intézet Dr. Virágos Gábor, az intézmény vezetője, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese szerint.
52 előadás, 42 tudományos projekt, több mint 250 résztvevő - Nagy sikerrel zárult az NRI Tudományos Napok 2024-es évada
A Magányos hegy kincsei – Évezredes történetek a Somló-hegyen címmel új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban 2024. január 30-án. A tárlat a Somló-hegyen zajló legújabb régészeti kutatások eredményein és a magyar régészet hőskorából származó felfedezéseken keresztül mutatja be a Somló-hegy késő bronzkori és kora vaskori világát, a hegyet uraló harcosok szokásait és a két korszak kivételes tehetségű fémműves- mestereinek legszebb alkotásait.
A Magyar Nemzeti Múzeum és az MNM Nemzeti Régészeti Intézete, valamint Törökország Kulturális és Idegenforgalmi Minisztériuma és Törökország Budapesti Nagykövetsége tisztelettel meghívja önt és partnerét a 2024-es magyar-török kulturális évad első hivatalos eseményére, a „The Land of Great Transformation” című konferenciára.
A magányos hegy kincsei – Évezredes történetek a Somló-hegyen címmel nyílt meg a Nemzeti Múzeum új időszaki kiállítása 2024. január 30-án. A tárlat a múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének Somló-hegyen zajló, legújabb régészeti kutatások eredményein és a magyar régészet hőskorából származó felfedezéseken keresztül mutatja be a Somló-hegy késő bronzkori és kora vaskori világát.
2023. június 2., Visegrád – Egy régészeti megfigyelés során több olyan kőfaragvány-töredék került elő, amely az egykori palotakápolna orgonaerkélyének egyik konzolához tartozott. A szerencsének hála még a festés maradványa is látható az 1485-re keltezhető leleteken.
2024. Január 23-án új régészeti kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely a legismertebb festett őskőkori barlang, a spanyolországi Altamira-falfestményeinek világát mutatja be. A barlangrajzok fényképei eredeti méretben tárulnak a látogatók szeme elé. A Nemzeti Régészeti Intézetben található magyar anyagnak hála, a közönség bepillantást nyerhet a mai Magyarország területének felső-paleolitikumába is.
December 5-én kezdetét vette Nemzeti Régészeti Intézet, Hadak Útján XXXI. címet viselő Régészeti Konferencia, melynek idén a Magyar Nemzeti Múzeum ad otthont. Az 1990 óta megrendezésre kerülő tudományos összejövetel elsősorban a népvándorláskor legfrissebb kutatási eredményeinek bemutatására kínál lehetőséget. Az esemény központi témája idén a településtörténeti folyamatok kérdéskörébe nyújt betekintést, a népvándorláskori és a kora középkori Kárpát-medence vonatkozásában.
A Polgár-Csőszhalom határában található lelőhelyet Dr. Raczky Pál, az ELTE Régészettudományi Intézetének professzora ünnepélyes keretek között a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta. A sajtónyilvános eseményre 2023. november 28-án került sor a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében. A Magyar Nemzeti Múzeum nevében dr. Virágos Gábor, az MNM Nemzeti Régészeti Intézetének vezetője mondott beszédet és vette át szimbolikusan az intézményi hálózatba került új régészeti bemutatóhelyet.
Befejeződött a visegrádi középkori védelmi komplexum látványos elemének, a völgyzáró falnak a kutatása erre az évre. A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete és a Mátyás Király Múzeum szakemberei a Várkapitányság Zrt. megbízásából tárják fel a város középkori emlékeit.
Szent István király első ezüstdénárját találták meg a veszprémi várhegyen. A várnegyed megújítását kísérő MNM Nemzeti Régészeti Intézet vezette feltárások során több mint ezer éves műtárgyak, régészeti leletek és építészeti emlékek kerültek elő.
Tárlatvezetés látássérülteknek az MNM régészeti kiállításában, a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében
2023. április 15., Szentendre – Megnyílt a szentendrei MűvészetMalomban a Magyar Nemzeti Múzeum és a Ferenczy Múzeumi Centrum közös Tarsoly-lemez kiállítása. A szeptemberig látható tárlathoz három napos, nagyszabású, a honfoglalás-kort feldolgozó konferencia kapcsolódott.
Krízis az őskorban címmel rendezett két napos tudományos konferenciát a Nemzeti Régészeti Intézet a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárában. Az elhangzott előadások korunk számára is tanulságokkal szolgálnak.
Az egykori bencés apátsági templom maradványainak több részletét is sikerült azonosítani a Nemzeti Régészeti Intézet feltáró munkája során, amelyet a hajdani nemzetségi monostor területén folytattak.
Szent István és ezzel az önálló magyar állam elsőként kibocsátott, alig félszáz példányban ismert ezüstdénárjának újabb verete került elő a Nemzeti Régészeti Intézet veszprémi Várhegyen folytatott feltárásának eredményeképp.
A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársaival idén nem csak az MNM főépületében vártuk a látogatókat régészeti programokkal. Rendhagyó módon a Daróczi úti telephely kapuit is megnyitottuk, ami nem mindennapi lehetőséget kínált a patinás épület falai között zajló, magas fokú tudományos munka autentikus környezetben való megismerésére. Bár a helyszín kevéssé él a köztudatban, hiszen nem kiállítóhelyként működik, mégis nagy érdeklődés övezte a programot.
.jpg "KUTATÓK ÉJSZAKÁJA A NEMZETI RÉGÉSZETI INTÉZETBEN - 1. rész")
Népszerű volt a Kutatók Éjszakája a Magyar Nemzeti Múzeum Daróczi úti telephelyén
A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete rendhagyó módon idén a Daróczi úti telephelyén fogadta a látogatókat, ami nem mindennapi lehetőséget kínált a patinás épület falai között zajló, magas fokú tudományos munka megismerésére. Bár a helyszín kevéssé él a köztudatban, hiszen nem kiállítóhelyről van szó, mégis nagy érdeklődés övezte a programot.
A Work in Progress (WIP – folyamatban lévő munka) nevet viselő tárlat helyszínei a várnyitás óta folyamatosan bővültek és most váltak legteljesebbé.
Sajtótájékoztató keretében ismertették a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének, „Hádész Kapujában, római sírépítmény feltárása Nagyvázsony határában” címet viselő tudományos projektjének eredményeit. Az ásatás a Magyar Nemzeti Múzeum vezetésével, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum közreműködésével valósult meg.
Megnyílt a veszprémi vár felújítás közbeni, átmeneti állapotát bemutató kiállítás: a Work in Progress (WIP – folyamatban lévő munka) nevet viselő tárlat helyszínei a várnyitás óta folyamatosan bővültek és most váltak legteljesebbé. - adta hírül a múlt-kor TÖRTÉNELMI MAGAZIN.
Először állunk itt a Körmendy-háznál egy kiállításmegnyitón, de reméljük, hogy még sok ilyen alkalom van előttünk, hangzott el szerdán a veszprémi várban. - írta a veol.hu.
Valószínűleg sikeresen azonosították a sokat keresett Insula Pilup Sanctae Helenae templomát és magát a remeteséget múzeumbarát önkéntesek segítségével a Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei Taliándörögd határában.
Folytatódott a 2021 nyarán a Gerecsében talált hun kori leletegyüttes vizsgálata. A tárgyak többségének díszítéséhez használt gránát jóval az akkor ismert világ határán túlról, Srí Lankáról származik.
A Magyar Nemzeti Múzeum, a Közösségi Régészeti Egyesület és a Magyar Régész Szövetség közös szervezésében sikeresen lezajlott 2023. szeptember 15-16-án a II. KÖR konferencia.
BŐVEBBEN: meghívó/program, absztraktfüzet, rövid leírás
Befejeződött a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete régészeti kutatómunkája a veszprémi Szent György kápolnában. A legkorábbi, a magyar államalapítást megelőző templom pontos helyét ugyan nem sikerült megtalálni, de létezésére újabb közvetett bizonyítékok utalnak.
Két éven át folytatott régészeti kutatásokat a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete a veszprémi Várhegyen, a többi között az érseki székesegyház környezetében, leginkább a Szent György kápolnához kapcsolódóan. A feltárások számos új eredményt hoztak az egyházi székhely története kapcsán.
.jpg "ÁTVÁGTÁK AZ ÚJKŐKORI KÖRÁRKOT")
Az egy hetes tervásatás során a terepbejárást és a műszeres méréseket követően sok részletre fényt derítettek, s jó néhány új kérdéssel szembesültek a Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei az őskori közösségi színtér kutatása során.
Visegrád – Idén ünneplik a hétszázadik évfordulóját annak, hogy Visegrád városi kiváltságokat kapott I. Károly királytól, aki a székhelyét is itt rendezte be. Az évforduló kapcsán komoly tudományos program veszi kezdetét.
Százhalombatta – Idén immár a huszonötödik ásatási évaddal folytatódott Százhalombatta-Földvár területén a bronzkori tell-település részletének kutatása. A rendkívül aprólékos bontómunka során még magyarázatra váró jelenségekre is rábukkantak.
2023. július 18., Szécsény – A leletanyag épségét tekintve kuriózumnak számít a temetők között a szécsényi, amelyet a Nemzeti Régészeti Intézet munkatársai kutattak, s amely szeptemberben bemutatkozik az Európai Régészek Szövetségének éves konferenciáján Belfastban.
2023. július 11., Budapest – Szenthe Gergely: A nagyszentmiklósi kincs című könyve nem csak a páratlan leletegyüttest ismerteti, de bepillantást enged a Kárpát-medence avar korának meglehetősen kevéssé ismert történelmébe is.
A 10. században klímaváltozás sújtotta Közép-Európa egy részét. A csapadékosabbá váló időjárás meghatározta Zalavár sorsát is.
2023. június 29., Monostorapáti – Árpád-kori, aranyozott könyvveretet találtak az almádi monostornál folyó feltárás során a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete közösségi régészeti programjában résztvevő önkéntesei.
Új, különleges állapotban megmaradt honfoglalás kori tarsolylemezzel gazdagodott a Pest vármegyei Ferenczy Múzeumi Centrum régészeti gyűjteménye idén tavasszal, röviddel a Magyar Nemzeti Múzeummal közös, a Kárpát-medencei tarsolyleleteket és a tavaly előkerült új példányokat bemutató szentendrei kiállítás-megnyitót és a kapcsolódó, Árpád népe tudományos konferenciát követően. A leletmentő feltárás során előkerült tarsolylemez különlegessége, hogy a tarsoly szerves maradványai is meglepően jó állapotban maradtak meg az egyébként a mezőgazdasági munkálatok miatt részben bolygatott, roncsolt sírban.
2023. június 13., Kevermes – A Kevermes határában talált, feltehetően késő rézkor – kora bronzkor határára keltezhető sztélé teljességgel unikális lelet a Kárpát-medencében. Az eddig lefolytatott vizsgálatok után az eredeti helyét – feltehetően egy kurgánt – szeretnék azonosítani a kutatók.
2023. május 23., Budapest – Problémák és megoldások a magyarországi régészeti örökségvédelemben címmel szervezett egy napos szakmai konferenciát a Magyar Nemzeti Múzeumban a Nemzeti Régészeti Intézet.
Százhalombatta, 2023. május 11. - Nemzetközi szempontból a legismertebb magyarországi feltárás a Százhalombatta-Földvár területén immár negyed évszázada folytatott kutatás. A négyszáz négyzetméteres szelvény ásatásán ez idő alatt több mint hétszáz külföldi régészhallgató fordult meg. Idén ismét öt hetes évadot terveznek.
2023. április 18., Csongrád – Sajtótájékoztató keretében mutatták be az alföldi városban a Feketevár intézmények közt folytatott kutatásának és azonosításának eddigi eredményeit.
