GYAKORI KÉRDÉSEK - ERD

TEENDŐK ÉS TUDNIVALÓK ERD RENDELÉS ELŐTT

  1. Miért kell az ERD?

Mert a hatályos jogszabályok alapján a nagyberuházások és kiemelt nagyberuházások kapcsán az építési/létesítési engedélyezési eljárás lefolytatásához szükség van rá. Ugyanakkor az ERD elkészítése a beruházó számára is előnyös, mert előzetesen (optimális esetben még a területválasztás időszakában) meghatározza, hogy mely területeken kell magasabb, mely területeken kell alacsonyabb régészeti örökségvédelmi kockázattal számolni, hogy hol vannak olyan helyben megtartandó örökségi elemek, amelyeket a tervezés során figyelembe kell venni, hogy hol és mekkora területen szükséges nagyobb volumenű feltárást végezni, ha szükséges egyáltalán. A szükséges feltárások idő- és költségigényének előzetes meghatározásával segíti a beruházások pénzügy tervezhetőségét és ütemezését.

  1. Milyen adatok szükségesek az ERD-hez?

Ahhoz, hogy az ERD-re vonatkozó árajánlatunkat el tudjuk készíteni az alábbi dokumentumokra van elengedhetetlenül szükségünk:

  • alapozási technikákat és földmunkákat ismertető műszaki leírásra
  • a tervezett beruházás EOV-helyes, vektoros formátumú helyszínrajzára, amely tartalmazhatja a meglévő állapotot is
  • a honlapunkon keresztül kitölthető árajánlatkérő űrlapra

Később is benyújtható, ugyanakkor feltétlenül szükséges mellékletek:

  • talajvizsgálati/talajmechanikai jelentés (ha van);
  • nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül (letölthető sablon);
  • nyilatkozat a beruházás teljes bekerülési költségének tervezett összegéről (bruttó összeg, HUF-ban megadva) (letölthető sablon);
  • szakhatósági állásfoglalás, hiánypótlási felhívás (ha van);
  • a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (jogutódja Építési és Közlekedési Minisztérium) által kezelt beruházások esetén tervezői diszpozíció

 

  1. Ha nincs lelőhely, akkor is kell az ERD?

Igen, a hatályos jogszabályok az ERD készítését nem a lelőhelyek meglétéhez kötik, hanem egyéb feltételek teljesüléséhez. Tehát nagyberuházások, kiemelt nagyberuházások esetén akkor is kötelező, ha a beruházás tervezésekor az adott területről nem ismerünk lelőhelyet. Magyarországon a lelőhelyek kb. kétharmada nincs még nyilvántartva. Az ERD egyik célja az, hogy ezeket a még rejtőzködő lelőhelyeket időben megtalálja és ezzel segítse elkerülni egy már zajló kivitelezés jelentős hátráltatását.

 

  1. Melyek a régészeti feladatellátásra vonatkozó hatályos jogszabályok?

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és ennek végrehajtási rendelete a 68/2018. (IV. 9.) Kormányrendelet, amely a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szól.

 

  1. Mi a nagyberuházás?

A 2001. évi LXIV. törvény 7. §. 20. pontja alapján (örökségvédelmi szempontból):

  • a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházás,
  • a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (jogutódja az Építési és Közlekedési Minisztérium) által kezelt beruházás,
  • a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó árapasztó tározó-építés, vagy
  • azon közérdekű célú beruházás, amelynek megvalósítása érdekében a kisajátításról szóló törvény szerint kisajátítást végeztek

 

  1. Mi a kiemelt nagyberuházás?

A 2001. évi LXIV. törvény 23/G. §. (1) bekezdés alapján (örökségvédelmi szempontból):

  • amellyel összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a Kormány rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított,
  • amelyet törvény vagy kormányrendelet kiemelten közérdekű beruházássá, vagy amelyet kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházássá nyilvánított,
  • amely a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (jogutódja az Építési és Közlekedési Minisztérium) által kezelt,
  • ami az energiahordozók szállításához, energiaellátás biztosításához szükséges, vagy
  • mely bányászati tevékenység végzésével jár

 

 

  1. Honnan tudom, hogy kiemelt a beruházás?

Egy beruházás akkor kiemelt, ha egyrészt megfelel a nagyberuházás kritériumai közül valamelyiknek, illetve a kiemelt nagyberuházás kritériumi közül az egyiknek. Amennyiben a kiemelés Kormányrendelethez, vagy törvényhez köthető, az Építtető tulajdonosnak arról minden esetben tudomása kell, hogy legyen, hiszen az engedélyezési eljárások során ezeket használnia szükséges.

 

  1. Hogyan/mikor használhatja eredményesen a Beruházó az ERD-t?

Az ERD célja, hogy jóval a kivitelezési munkák előtt képet adjon egy-egy terület régészeti érintettségének mértékéről, a szükséges feltárások formájáról, időtartamáról és költségéről. Minél előbb keresnek fel bennünket, annál korábban tudunk egyeztetni a régészeti örökségi elemekkel kapcsolatos várható kockázatokról. Esetleg már egy-egy telek/terület kiválasztásához is tudunk előzetesen segítséget nyújtani, megkímélve így az Építtetőt a későbbi, nem várt kellemetlenségektől, költségektől és határidőkkel kapcsolatos csúszásoktól.

  1. Ki rendelhet ERD-t?

Bárki, akinek az adott beruházás megvalósítása az érdekében áll és az ERD elkészítéséhez szükséges adatokkal rendelkezik. ERD nem csak kiemelt nagyberuházás, vagy nagyberuházás esetén rendelhető, hanem akkor is, ha az örökségvédelmi kockázatot az Építtető előzetesen meg akarja becsülni.

  1. Mi alapján dől el, hogy milyen ERD-re lesz szükség?

Az ERD árajánlatkérő űrlapjának beküldésével együtt partnereink számos, az űrlapon felsorolt, az árajánlat elkészítéséhez elengedhetetlenül szükséges mellékletet is megküldenek. Ezeket szakmai stábunk áttekinti és összeveti az adott területen eddig zajlott, dokumentált régészeti tevékenységgel, számba veszi a terület földrajzi elhelyezkedését, bolygatottságát. Ezen szempontok összegzése után csapatunk közösen állapítja meg, hogy milyen típusú ERD készítése indokolt.

 

  1. Mikor lehet bontani az ERD-t?

Akkor, ha a próbafeltárás elvégezhetősége akadályba ütközik. Akadályt jelent, ha az alábbi lehetőségek egyike fennáll:

  • ha az adott területen építmény, aszfalt vagy térburkolat, közművezeték, termelői vezeték, engedélyhez kötött magánvezeték található
  • a terület vízzel vagy vegetációval fedett
  • az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez.

 

  1. Mit jelent az, hogy bontani lehet az ERD-t?

Azt, hogy az előzetes régészeti dokumentációt nem egy, hanem két lépcsőben készítjük el. Az első fázisú (ERD I.: adattári és lelőhely-felderítési fázis) dokumentum alkalmas arra, hogy partnereink azt az építési engedélyezési eljáráshoz felhasználják. Ebben az esetben az örökségvédelmi hatóság az építési engedély kiadásához szükséges hozzájárulását feltételhez fogja kötni. A feltételben az fog szerepelni, hogy az ERD II. fázisát is el kell készíttetni, az abban szereplő irányelveket be kell tartani, illetve a földmunkák megkezdését megelőző 30-60 napon, vagy akár ennél is nagyobb időintervallumot megelőzően az örökségvédelmi hatóságnak be kell mutatni.

 

  1. Készíttethető-e nem nagyberuházás vonatkozásában ERD?

Igen, amennyiben a Beruházó úgy érzi, hogy ez a megvalósítandó beruházást kiszámíthatóbbá teszi.

 

  1. Mennyi a büntetés, ha nem kérünk ERD-t?

A büntetés mértékét az örökségvédelmi hatóság szabja meg a hatályos, bírságokra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. A büntetés költsége az el nem végzett tevékenység költségével arányosan (annak többszöröseként) kerül kiszabásra.

  1. Van gyorsított eljárás?

Gyorsított eljárás nincs, minden partnerünket igyekszünk minél előbb, magas színvonalon, ugyanakkor a szakmai standardok betartása mellett kiszolgálni.

 

  1. Ha hiánypótlást írnak elő, mit kell tennem?

Hiánypótlás előírása esetén érdemes űrlapunkat minél előbb kitölteni és azt a szükséges mellékletekkel együtt a számunkra eljuttatni. Ezek alapján tudunk ugyanis nem csak árajánlatot, hanem határidőt is adni. Amennyiben az ERD készítése a hiánypótlási határidőbe belefér, az eljárást nem kell szüneteltetni. Ha azonban kiderül, hogy az ERD készítése jóval több időt vesz igénybe, mint amennyit a hiánypótlás során az adott hatóság meghatározott, az építési engedélyezési eljárást érdemes szüneteltetni. A szüneteltetést az(ok) kezdeményezheti(k), aki(k) az eljárást megindította(k).

 

ÁRAJÁNLAT ÉS MEGRENDELÉS

 

  1. Hogyan tudok árajánlatot kérni az ERD-re?

Amennyiben ERD-t szeretne megrendelni, kérjük kattintson erre a linkre. Az űrlap letöltése és kitöltése után az űrlapon szereplő mellékletekkel együtt küldje meg azt a megjelölt e-mail címre. Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a kötelezőként megjelölt mellékletek hiányában biztosan nem tudunk árajánlatot adni. Mindenképpen ismernünk kell már az árajánlat elkészítéséhez is a tervezett beruházás pontos helyét, illetve a tervezett építmény alapozási technológiáját, a terület aktuális állapotát, illetve minden olyan adatot írott és vektoros (.dwg, .shp) formában, amely a jelenlegi felszíntől lefelé elvégzésre kerülő földmunkákat foglalja magában, és az ajánlatkérő beküldésekor már tudható.

  1. Milyen tervdokumentációt kell átadnom?

Ahhoz, hogy az ERD-re vonatkozó árajánlatunkat el tudjuk készíteni az alábbi dokumentumokra van elengedhetetlenül szükségünk:

  • alapozási technikákat és földmunkákat ismertető műszaki leírásra
  • a tervezett beruházás EOV-helyes, vektoros formátumú helyszínrajzára, amely tartalmazhatja a meglévő állapotot is
  • a honlapunkon keresztül kitölthető árajánlatkérő űrlapra

Később is benyújtható, ugyanakkor feltétlenül szükséges mellékletek:

  • talajvizsgálati/talajmechanikai jelentés (ha van);
  • nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül (letölthető sablon);
  • nyilatkozat a beruházás teljes bekerülési költségének tervezett összegéről (bruttó összeg, HUF-ban megadva) (letölthető sablon);
  • szakhatósági állásfoglalás, hiánypótlási felhívás (ha van);
  • a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (jogutódja Építési és Közlekedési Minisztérium) által kezelt beruházások esetén tervezői diszpozíció

 

  1. Mit jelent, hogy EOV koordinátahelyes .dwg/.dxf?

A .dwg/.dxf kiterjesztésű állományok vektorokat tartalmaznak. Ez akkor EOV helyes, ha az a magyarországi földmérési térképek vetületi rendszerének (Egységes Országos Vetület) megfelelő koordinátákat tartalmaz.

  1. Mit jelent a bruttó bekerülési érték?

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján a régészeti feladatellátással összefüggő valamennyi tételt a teljes bruttó bekerülési érték ismeretében határozunk meg. A teljes bruttó bekerülési értéket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47–51. §-ában meghatározott tételek tervezett összege adja meg.

  1. Mi tartozik bele a bruttó bekerülési értékbe?

Ezt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47–51. §-a határozza meg. Összefoglalva elmondható, hogy a beruházás létesítése érdekében felmerülő valamennyi költség: „Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.”

Ennek részét képezi tehát:

  • a beruházás tervezésének költségei
  • a beruházás előkészítésének költségei (pl. telek vételára is)
  • a beruházás lebonyolításának költségei
  • az építéshez kapcsolódó tételek összessége
  • az üzembe helyezéshez kapcsolódó tétételek összessége (pl. szállítás, raktározás, szerelés)
  • új technológia elsajátításának (betanítás) díjai
  • rendeltetésszerű használathoz kapcsolódó valamennyi költség
  • felmerülő adó- és vámterhek, illetékek, hitelek (ideértve a bankgaranciát, a kezelési díjat, a folyósítási jutalékot, kamatot), biztosítások, hitelesítési díjak
  • eljárási díjak (szakértői költségek, igazgatási, szolgáltatási díjak)

 

  1. Mit jelent az 1% az adatlapon? Miért szükséges megadni?

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény a teljes bruttó bekerülési költség ezen hányadát határozza meg a teljes felületű feltárások vonatkozásában régészeti feladatellátásra elkölthető maximális keretösszegként.

 

  1. Miért szükséges megadni a beruházás bekerülési költségének 0,35%-át?

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény a teljes bruttó bekerülési költség ezen hányadát határozza meg az előzetes régészeti feltárások vonatkozásában elkölthető maximális keretösszegként. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy árajánlataink kialakítása során szigorúan szakmai és nem pénzügyi alapon hozzuk meg a döntéseinket az ERD költségével kapcsolatban.

 

  1. Minden esteben kell a nagyberuházásról szóló nyilatkozat?

Általában igen és a bekerülési költségről is szükségünk van hivatalos nyilatkozatra. A két nyilatkozat külön is leadható, de összevontan is elkészíthető, ehhez az áltanunk szerkesztett sablon innen tölthető le.

 

  1. Mi a teendőm, ha beküldtem az űrlapot?

Semmi, nekünk van dolgunk. Kollégáink néhány napon belül felveszik Önnel a kapcsolatot, amennyiben kérdés támadna az adott ügy kapcsán. Ha nem, pár napon belül megküldjük hivatalos árajánlatunkat.                                                                                                                               

  1. Milyen szempontokat vesznek figyelembe kollégáink az árajánlat készítés során?

Három fő adathalmazt kell ilyenkor vizsgálat alá vonnunk. Egyrészt a terület vonatkozásában jelenleg ismerhető régészeti adatokat, másrészt a terület elhelyezkedését, a korábbi, esetleges bolygatások helyét, volumenét, mélységét, az aktuális beépítettséget, növénytakaróval való fedettséget, harmadrészt a jelenlegi felszín alatt tervezett földmunka helyét és volumenét, a tervezett alapozási technológiát, a talaj rétegrendjét. Árajánlatunkat minden esetben a szükséges és elégséges elve alapján alakítjuk ki. Tehát pontosan olyan típusú és nagyságrendű terepi kutatást tervezünk meg ekkor, amely a lehető leginkább takarékoskodik mind az idővel, mind a költségekkel, mind az emberi erőforrással, ugyanakkor alkalmas arra, hogy az ERD készítéséhez kapcsolódó kérdések mindegyikét megválaszolja.

  1. Mennyi időt vesz igénybe az árajánlat elkészítése?

Ez változó lehet, általában néhány napon belül döntést hozunk. Azt azonban fontos tudni, hogy az EOV-helyes, vektoros állományok (.dwg, .shp) hiánya jelentősen lelassítja ezt a folyamatot, így célszerű már a megkeresés elején megküldeni ezt.

  1. Hogyan készül az árajánlat?

Szakmai stábunk minden esetben megvizsgálja a kérdéses helyszínt, a terveket és a régészeti előzményeket. Ezért különösen fontos, hogy az ajánlatkérő űrlap kitöltése során minden rendelkezésükre álló mellékletet feltöltsenek, mert kollégáink kizárólag ezek birtokában tudják eldönteni, hogy a készítendő ERD-hez milyen elengedhetetlen régészeti szakfeladatok kapcsolódnak, és ezeknek milyen költsége lesz.

 

  1. Kiválaszthatja-e a Megrendelő, hogy milyen munkafázisokat végezzünk el az ERD készítése során?

Nem, ez minden esetben szakmai döntés. Intézményünk az árajánlatadás és az ERD-k készítése során egyaránt a „szükséges és elégséges” elvét követi. Vagyis egyetlen olyan vizsgálatot sem végzünk el, amelynek az adott terület régészeti érintettségének meghatározása szempontjából akár az adott területen zajlott korábbi földmunkák, akár a jelenlegi állapot miatt nincs kézzelfogható haszna, azonban minden olyan vizsgálatot elvégzünk, amely minimálisan szükséges ahhoz, hogy korrekt szakmai álláspontot képviselhessünk a kivitelezés megkezdése előtt szükséges régészeti feladatok volumenével, időtartamával és költségével kapcsolatban.

  1. Mit kell tennem, ha megkaptam az árajánlatot?

Amennyiben az ajánlat egyértelmű és elfogadható, kérjük jelezze azt vissza kollégáinknak elektronikus levél formájában. Amennyiben adminisztratív okokból szüksége van arra, hogy igazolja az ERD megrendelését, erre a linkre kattintva, letöltheti megrendelő űrlapunkat. Amennyiben az árajánlattal kapcsolatban kérdése merült fel, kérjük, forduljon ahhoz a kollégánkhoz, aki az ajánlatot megküldte.

  1. Hogyan zajlik a szerződéskötés folyamata?

Miután partnereink az ajánlatkéréshez kapcsolódó adatokat szükséges tervdokumentációval együtt hiánytalanul a rendelkezésünkre bocsájtották, kialakítjuk árajánlatunkat, amelyet megküldünk az értintett ügyfél részére. Amennyiben partnerünk az árajánlat elfogadhatóságát visszaigazolja és további kérdése sincs, és jelzi számunkra, hogy meg kívánja rendelni az árajánlatban szereplő munkát, előkészítjük, majd megküldjük véleményezésre az adott munkára vonatkozó szerződéstervezetet. A szerződéstervezetet partnereink véleményezhetik. Ebben az esetben változtatási szándékuk megjelölésével kérjük az adott dokumentum visszaküldését. Amennyiben azonban el tudják azt fogadni, aláírást követően levelezési címünkre várjuk azt a megfelelő példányszámban aláírva.

IDŐ ÉS KÖLTSÉGEK

  1. Mikorra készül el az ERD?

Az ERD elkészítésének határideje annak típusától, leterheltségünktől és az időjárástól egyaránt függ. Az egyszerűsített, csak adatgyűjtésen alapuló ERD-ket az árajánlat elfogadását követő néhány héten belül már át tudjuk adni. A terepi munkákkal járó feladatok általában több időt vesznek igénybe. Nagyobb, nyomvonalas útberuházások esetében ez több hónapot is jelenthet. Ugyanakkor a határidő meghatározásánál figyelembe vesszük az ügyfél űrlapon megadott kérését és kompromisszumos megoldás kialakítására törekszünk.

  1. Mikor kezdődik el a terepi munka?

Az ERD elkészítését a partner részéről aláírt szerződés birtokában kezdjük meg. A szerződés szkennelt képét sürgős esetben már elfogadjuk a munkakezdéshez. Ennek viszont előfeltétele, hogy a papír alapú példány is eljusson hozzánk 3 munkanapon belül.

  1. Meddig tart a próbafeltárás?

A próbafeltárásra kijelölt területek területátvételére a próbafeltárás méretétől függően egy- vagy több részletben, a humuszolás üteméhez igazodva kerül sor. Az átvételre kerülő részterületek nagyságáról az érintettek minden esetben előzetesen egyeztetnek. A feltárást részterületenként 30 feltárásra alkalmas munkanap alatt kell elvégezni.

  1. Mikor, milyen feltételekkel kaphatom meg az ERD -t?

Az ERD elkészítésére partnereinkkel minden esetben szerződést kötünk. A szerződésben vállalt határidő napján digitálisan juttatjuk el a szerződő fél részére, amennyiben az a szerződést a megfelelő példányszámban aláírta és azt hozzánk papír alapon eljuttatta.

  1. Mikor kell kifizetni az ERD-t?

A kivételesen nagy mennyiségű próbafeltárást (6.000 nm felett) igénylő beruházásokat kivéve, az ERD átadását követően. Az ERD megküldésével egy időben kollégáink küldik elkészítik az elszámolásra vonatkozó dokumentumokat is. Fizetni ezek áttekintését, jóváhagyását, aláírását követően, számlánk beérkezése után a szerződésben meghatározott határidőn belül szükséges.

 

  1. Mi alapján határozzuk meg az egységárainkat?

Áraink hatósági egységárak, amelyeket a 68/2018. Kormányrendelet 8. sz. melléklete határoz meg.

 

  1. Hogyan történik az elszámolás próbafeltárás esetén?

A próbafeltárás során kollégáink geodéziai módszerek alkalmazásával minden régészeti jelenséget felmérnek. Az előkerült régészeti jelenségek ily módon felmért pontjaira húzott 10 méteres kiterjedésű övezetek területét tekintjük elszámolási szempontból pozitívnak. Azok a szondák, amelyekben nem kerül elő régészeti jelenség, vagy a szondák azon részterülete, amelyek a fent említett 10 méteres övezetből kiesik, negatívnak minősül.

  1. Hogyan történik az elszámolás terepbejárás esetén?

Amennyiben az ERD készítésére vonatkozó árajánlatunk terepbejárásra vonatkozó tételsort is tartalmaz, kollégáink már az árajánlat kiadásához áttekintik az adott terület fedettségét, ezért árajánlatunkba csak a ténylegesen kutatható területek kerülnek bele. Így a terepbejárásra vonatkozó tételek az árajánlatban szereplő összeggel kerülnek elszámolásra.

  1. Hogyan történik az elszámolás geofizika (mágneses mérés) esetén?

Amennyiben az ERD készítésére vonatkozó árajánlatunk mágneses mérésre vonatkozó tételsort is tartalmaz, kollégáink már az árajánlat kiadásához áttekintik az adott területet, meghatározzák, hogy mely részei alkalmasak geofizikai mérésre. Így várhatóan a geofizikára vonatkozó tételek az árajánlatban szereplő összeggel kerülnek elszámolásra. Ez alól kivételt jelentenek azok az esetek, amikor valamilyen okból kifolyólag nem sikerül megmérni az árajánlattétel során meghatározott teljes területet. Ebben az esetben a ténylegesen megmért terület kerül elszámolásra.

Ritka esetben előfordul, hogy árajánlatunk nem csak mágneses mérésre, hanem talajradarra, vagy talajellenállás mérésre vonatkozó tételsort is tartalmaz. Ezeket a diagnosztikai eszközöket csak akkor használjuk fel, ha a mágneses mérést követően indokoltnak látjuk. Így előfordulhat, hogy árajánlatunk ugyan tartalmazza ezek költségeit, azonban, ha a mérés elvégzésére nem kerül sor, azt partnereinknek kifizetniük sem kell.

 

  1. A próbafeltárás esetén mikor számolunk pozitív és mikor negatív egységárral?

A szondaárkokban előkerült régészeti jelenségek geodéziai módszerekkel felmért pontjaira húzott 10 méteres kiterjedésű övezetek területét tekintjük elszámolási szempontból pozitívnak. Azok a szondák, amelyekben nem kerül elő régészeti jelenség, vagy a szondák azon részterülete, amelyek a fent említett 10 méteres övezetből kiesik, negatívnak minősül.

  1. Mitől több rétegű egy lelőhely?

Bizonyos területek kedvező fekvésükből kifolyólag az emberiség történetének több korszakában, vagy egy adott korszakban hosszabban (pl. középkori városok) megtelepedésre alkalmasnak bizonyultak. A valaha élt emberek vagy megújították folyamatosan az elődeik lakóhelyét, vagy újra birtokba vették a korábban lakott, ám időlegesen felhagyott területeket. Ezen egymásutániság régészeti szempontból jól elkülöníthető kultúrrétegek kialakulásához vezetett.

  1. Mit takar a rétegszám?

A rétegszám a több rétegű lelőhelyek feltárása során azonosítható kultúrrétegek mennyiségét jelenti.

  1. Hogyan működik a rétegek elszámolása?

Amennyiben kollégáink a feltárás során több rétegű lelőhelyet azonosítanak, meghatározzák azt is, hogy mely régészeti jelenségek mely réteghez tartoznak. Bizonyos esetekben ez azt is jelenti, hogy egy adott réteg feltárását és dokumentálását követően az adott területet újra le kell humuszolni munkagépek segítségével, más esetekben ezt csak kézi erővel tudjuk megtenni a jelenségek és leletek sérülésének elkerülése érdekében. A beruházás földmunkahatárán belül elhelyezkedő, az adott rétegekhez tartozó régészeti jelenségek geodéziai módszerekkel felmért pontjaira húzott 10 méteres kiterjedésű övezeteket tekintjük elszámolási szempontból pozitívnak. Az adott, már elszámolásra került réteg alatt elhelyezkedő újabb réteg elszámolására a fenti eljárás megismétlésével kerül sor a 68/2018. Kormányrendelet 8. sz. mellékletében szereplő tételsorok figyelembevételével. Fontos megjegyezni, hogy a többrétegű lelőhelyek ritkák.

 

AZ ERD KÉSZÍTÉSE – GYAKORLATI TUDNIVALÓK

  1. Mi a terepbejárás? (kép illusztrációt is csatolnánk)

Minden olyan felszínen végzett kutatás, adatgyűjtés és kiértékelő dokumentálás, amely a régészeti örökség nem ismert elemének felfedezésére vagy a régészeti lelőhely állapotának ellenőrzésére, illetve azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy együtt jár-e a leletek összegyűjtésével vagy sem.

Amennyiben nincs semmilyen akadályozó tényező a területen (vegetáció, a terület korábbi bolygatása, feltöltése stb.), kollégáink végig sétálják az azt régészeti leletek után kutatva. A talajművelésnek, talajeróziónak köszönhetően a régészeti leletek könnyen a felszínre kerülnek, így azokat ezzel a módszerrel, az ebben a kutatási formában jártas kollégák könnyen megtalálják. Így jobban körül tudják határolni a lelőhelyeket, pontosítani tudják azok határát, vagy újakat fedezhetnek fel. A korábban meg ismert lelőhelyek bejárása is szükséges a terület aktuális állapotának megismerése céljából, mert a folyamatos mezőgazdasági munkáknak, talajeróziónak köszönhetően a lelőhelyek folyamatosan változnak. Egyesek teljesen eltűnhetnek, mások felszínre kerülhetnek.

  1. Mit nevezünk műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítésnek? (kép illusztrációt is csatolnánk)

Műszeres kutatásnak tekintjük a légi felvételezést, a föld és víz alatti építmények és tárgyak vagy azok maradványainak, lenyomatainak geofizikai úton történő felmérését, a fémkereső műszerrel (detektorral) végzett lelettérképezést vagy -gyűjtést, a geodéziai felmérést, és minden egyéb műszerrel folytatott olyan tevékenységet, amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésére irányul.

Az ERD készítése során leggyakrabban mágneses régészeti geofizikai mérés segítségével próbáljuk meg a lelőhelyek kiterjedését pontosítani, de ritkábban (általában épített örökségi elemek esetén) alkalmazunk talajradaros és talajellenállás mérést is. A szántóföldi művelésnek köszönhetően a leletek felszíni szóródása nem egyezik meg pontosan a lelőhelyek kiterjedésével. Ugyanis a rendszeres szántás szétaprózhat kerámia darabokat, odébb sodorhatja őket az évek során. A geofizikai mérés bizonyos környezeti feltételek teljesülése esetén alkalmas arra, hogy a várhatóan régészeti korú jelenségek helyét lokalizálja.

 

  1. Mi a próbafeltárás? (kép illusztrációt is csatolnánk)

A próbafeltárás célja a régészeti érdekű területek régészeti érintettségének megállapítása, a régészeti lelőhelyek állapotának felmérése, azok jellegének, térbeli kiterjedésének és rétegsorainak, a régészeti jelenségek jelentkezési szintjének megállapítása, megelőző feltárás esetén a veszélyeztető forrásoknak, valamint a megelőző feltárás módjának és mértékének meghatározása vagy a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása. A próbafeltárást munkagép segítségével a feltárandó terület geodéziai kitűzését és lőszermentesítését követően végezzük a régészeti rétegsor aljáig.

 

  1. Milyen terület előkészítést kell elvégeznem a próbafeltárás előtt?
  • A földmunka elvégzéséhez szükséges munkagépnek a szondaárkokhoz el kell jutnia. Ennek sem a környező telkeket érintő rálépési, sem fizikai akadálya nem lehet. Ennek biztosítása partnereink feladata.
  • A próbafeltárásra kijelölt szondákat ki kell tűzni. Ezt a feladatot az intézményünk által elkészített és átadott szondaterv alapján partnereink is elvégezhetik, ugyanakkor egyeztetést követően intézményünk is vállalja.
  • Szükséges a szondák és minden irányban kiterjedő 2-2 méteres pufferzónájuk területének lőszermentesítése. Az erről szóló jegyzőkönyv bemutatását, megküldését kérjük.
  • A megnyitandó szondák területén nem lehet olyan fedettség (bokor, cserje, fa, beton, veszélyes hulladék, stb.), amely ellehetetleníti azok feltárását. Ahogy az is fontos, hogy a kitűzéshez használt karók megtalálása se ütközzön akadályba.

 

  1. Terepbejárás és geofizika esetén szükséges-e, hogy a kérdéses terület a Beruházó birtokában legyen?

Nem. Ezek a vizsgálati módszerek nem okoznak maradandó változást a terület állapotában, ugyanakkor földtulajdonos/földhasználó értesítése célszerű, illetve ha a vizsgálat nem halasztható későbbre, zöldkár igény is felmerülhet, amelyet a megrendelőnek kell rendezni.

 

  1. Próbafeltárás esetén szükséges-e, hogy a kérdéses terület a Beruházó birtokában legyen?

Nem feltétlenül, de előmunkálati engedéllyel, vagy tulajdonosi hozzájárulással rendelkeznie kell.

 

  1. Ki tűzi ki a próbafeltárás területét?

Megegyezés szerint ezt az intézményünk által elkészített és átadott szondaterv alapján partnereink is megtehetik, ugyanakkor egyeztetést követően intézményünk is vállalja a feladatot.

  1. Szükséges-e a próbafeltárás előtt lőszermentesítést végezni?

Igen. Az erről szóló tanúsítványt kérjük megküldeni. Ugyanakkor próbafeltárások esetén nem szükséges a teljes beruházási terület lőszermentesítése. Elégséges számunkra, ha a megnyitásra kijelölt szondák és azok 2 méteres pufferzónájának területe kerül ellenőrzésre.

 

  1. Biztosíthat-e munkagépet a Beruházó a próbafeltáráshoz?

Természetesen igen. A Beruházó dönti el, hogy hogyan kívánja a munkagépet biztosítani: önállóan, vagy a Magyar Nemzeti Múzeum közbeszerzett gépi alvállalkozóján keresztül.

 

  1. Milyen munkagép szükséges a próbafeltárás elvégzéséhez?

8-10-12 t gumikerekes forgókotró szükséges 2 m széles vágóélű iszapolókanállal felszerelve. Emellett előnyt jelent és a ráfordított időt csökkenti, ha régészeti feltáráson, illetve korábban útépítésen dolgozott gépkezelő vezeti, aki képes tükörfelület szedésére.

  1. Mit jelent a 30 feltárásra alkalmas munkanap?

A hatályos jogszabályok szerint régészeti feltárásra alkalmas napnak minősül az a munkanap, amelyen az időjárási és a talajviszonyok, továbbá egyéb körülmények nem akadályozzák meg a feltárási tevékenységet. Így régészeti feltárásra alkalmatlan különösen az a nap, amelyen a feltárási tevékenységet a talaj fagyott állapota, nedvességtartalma, a belvíz vagy a talajvíz szintje, a csapadék mennyisége vagy jellege, vagy a rendkívüli időjárással összefüggő esemény miatt elrendelt riadó megakadályozza.

Tehát azokon a napokon nem tudunk dolgozni, amikor nagy mennyiségű eső esik, vagy a területen áll a hó, illetve fagyott a talaj felső rétege, de az NNK által kiadott hőségriadók idején is csökkenteni szoktuk az egy napra eső terepi munka időtartamát, illetve időnként fel is függesztjük azt. Általánosságban elmondható, hogy december közepétől minimum február közepéig nem tudunk dolgozni. Természetesen, ha az időjárás engedi, kimegyünk. Jó támpont lehet az alkalmatlan napok gyakorlati alkalmazásához az, hogy pl. egy kivitelezésen dolgozó géplánc tud-e az adott területen dolgozni a kérdéses napon, avagy nem. A régészeti tevékenység vonatkozásában is ennek megfelelően alakul az eljárásrend.

 

  1. Mi a teendő, ha régészeti korú épített örökségi elem kerül elő?

Lehetőleg mind a zöldmezős, mind a városi környezetben előkerülő, régészeti korú épített örökségi elemeket el kell kerülni a földmunkával járó beruházás során és adott esetben az újonnan épülő épület/szerkezet alapozásával. Az előkerülést követő legrövidebb időn belül a feltárásvezetőnek és a feltárást végző intézménynek tájékoztatnia kell az örökségvédelmi hatóságot és a beruházó/kivitelező képviselőjét, majd mindezek részvételével helyszíni szemlét kell szerveznie. A helyszíni szemle során a szakma képviselői megvitatják, hogy az adott régészeti korú örökségi elem megtartandó-e. Amennyiben igen, meghatározzák, hogy örökségvédelmi szempontból milyen kikötéseket kell a további tervezés/építés során figyelembe venni.

 

 

  1. A régészeti korú, megtartandó, épített örökségi emlékek állagmegóvásáról hogyan kell gondoskodni?

Az állagmegóvás módja mindig speciálisan, az adott környezettől, helyzettől függően kerül meghatározásra. A legtöbb esetben azonban a szondák visszatöltése előtt geotextilia elhelyezésével védjük ezeket az emlékeket, de vannak például olyan esetek is, amikor arra kérjük partnereinket, hogy az adott területet vonják ki a mezőgazdasági művelés alól, amennyiben a művelés veszélyezteti a régészeti korú, épített örökségi elemek állapotát.

 

  1. Mi a teendő, ha nem régészeti korú sírok kerülnek elő?

Nem régészeti korú sírok előkerülése esetén értesítjük a területileg illetékes jegyzőt, aki gondoskodik a sírok megfelelő kegyeleti feltételek biztosítása mellett történő elszállításról, elhelyezéséről.

A KÉSZ ERD

 

  1. Mit tartalmaz a kész ERD?
  • leírja, hogy milyen célból
  • milyen területre vonatkozóan készül az ERD
  • megnevezi a készítésben résztvevő intézményeket
  • összefoglalja az adattári, szakirodalmi, térképészeti adatgyűjtések eredményeit
  • a terepbejárás eredményeit (amennyiben történik ilyen tevékenység)
  • a műszeres lelőhely- és leletfelderítés eredményeit (amennyiben történik ilyen tevékenység)
  • és a próbafeltárás során előkerült ismereteket (amennyiben történik ilyen tevékenység)
  • felsorolja a tervezett beruházás által közvetlenül és pufferzónában érintett lelőhelyeket
  • összefoglalja a vizsgálatba bevont műszaki tervekben található, örökségvédelmi szempontból releváns technológiákat és helyszíneket
  • amennyiben csak az ERD I. fázisa készül el, a kutatási tervben összefoglalja:
    • a vizsgálat által érintett területekre vonatkozó műszaki tervekben található, örökségvédelmi szempontból releváns technológiákat és helyszíneket
    • az ERD II. elkészítéséhez szükséges további kutatási módszereket
    • ezek költség
  • amennyiben el tudjuk készíteni az ERD hivatalos záródokumentumát, a feltárási projekttervet, az összefoglalja:
    • a vizsgálat által érintett területekre vonatkozó műszaki tervekben található, örökségvédelmi szempontból releváns technológiákat és helyszíneket
    • a beruházás megvalósítása előtt, vagy az alatt szükséges további örökségvédelmi intézkedések helyét, szükség esetén szakaszolását és ennek indokait
    • módját
    • a szükséges időkeretet,
    • ezek költségeit
    • és a további feladatok ellátására jogosult intézmény nevét és elérhetőségét.
  • a vizsgálatba bevont területekről, az azokon végzett kutatásokról, azok eredményeiről EOV-helyes, vektoros állományokat
  • és .pdf formátumú térképeket is szolgáltat

 

  1. Mi a kutatási terv és mit tartalmaz?

A kutatási terv az ERD I. fázisának záródokumentuma, amely az ERD végső, II. fázisának elvégzéséhez szükséges további kutatási módszereket és azok költségeit foglalja össze megjelölve a feladat ellátására jogosult intézmény nevét és elérhetőségét.

 

  1. Mi a feltárási projektterv és mit tartalmaz?

Az előzetes régészeti dokumentáció záródokumentuma, amely meghatározza a nagy- és kiemelt nagyberuházáshoz kapcsolódó valamennyi régészeti feladatellátást, annak módját, időtartamát, költségeit, az érintett területet és annak régészeti jellemzőit, a várható kockázatokat. A feltárási projektterv tartalmazza továbbá a projektterv készítésének időpontjában irányadó szabályok szerint a régészeti feladatellátást végző, feltárásra jogosult intézményt, illetve meghatározza a nagyberuházás régészeti területi jellemzői és előkészítettsége alapján a régészeti feladatellátás területi szakaszait és a szakaszolás indokait.

 

  1. Milyen további örökségvédelmi feladatokat javasolhat a feltárási projektterv?

A hatályos jogszabályok szerint azokat a lelőhelyeket, amelyeket az adott beruházás elkerülni nem tud, fel kell tárni. A régészeti feladatellátásnak több formája létezik: teljes felületű feltárás, régészeti megfigyelés és régészeti megfigyelés közben végzett bontómunka.

 

  1. Hol található az ERD-ben a régészeti feladatellátás következő lépésére vonatkozó leírás?

Az ERD 3.2. pontjában.

  1. Hol található az ERD-ben a régészeti feladatellátás következő lépésére vonatkozó költségek meghatározása?

A dokumentum 3.3. pontjában.

 

  1. Hol található az ERD-ben a szükséges feltárások várható időtartamának meghatározása?

A várható időtartamra vonatkozóan csak a feltárási projektterv szolgáltat adatokat. A dokumentum 3.4. pontjában találhatóak az erre vonatkozó információk.

  1. Hol található az ERD-ben a feltárásra jogosult intézmény megjelölése?

Amennyiben az ERD I. fázisát rendelte meg, a 3.4. pontban, amennyiben az ERD II. fázisa készült el a 3.5. pontban.

  1. Nem nagyberuházás esetén ki jogosult a feltárási projekttervben megjelölt feladatok ellátására (teljes felületű feltárás és régészeti megfigyelés)?

A hatályos jogszabályok szerint nem nagyberuházás esetén a gyűjtőterületén érintett területi múzeum, ha van ilyen, amennyiben nincs a vármegyei hatókörű városi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum végezheti el ezeket a feladatokat. A múzeumok listája elérhetőségeikkel együtt itt található.

 

  1. Nagyberuházás esetén ki jogosult a feltárási projekttervben megjelölt feladatok ellátására (teljes felületű feltárás és régészeti megfigyelés)?

A hatályos jogszabályok szerint nagyberuházás esetén a gyűjtőterületén érintett vármegyei hatókörű városi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum végezheti el ezeket a feladatokat. A múzeumok listája elérhetőségeikkel együtt itt található.

 

  1. Kiemelt nagyberuházás esetén ki jogosult a feltárási projekttervben megjelölt feladatok ellátására (teljes felületű feltárás és régészeti megfigyelés)?

A hatályos jogszabályok szerint kiemelt nagyberuházás esetén a Magyar Nemzeti Múzeum gondoskodik a régészeti feladatok ellátásáról, azonban a gyűjtőterületén érintett vármegyei hatókörű városi múzeumot, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeumot, a gyűjtőterületén érintett területi múzeumot, vagy feltárásra jogosult intézményt vagy szervezetet abba bevonhat.

 

  1. Mi a teendő, ha elkészült az ERD?

A kész ERD-t a soron következő, vagy folyamatban lévő engedélyezési eljárás során a Megrendelő már benyújthatja az engedélyezési eljárást lefolytató, vagy az Örökségvédelmi Hatósághoz, aki eldönti, hogy az ERD-ben javasolt régészeti feltárások formáját megfelelőnek tartja-e. A Hatóság az esetek többségében az ERD-ben meghatározott javaslatokat foglalja határozatba, de ettől eltérő döntést is hozhat. Az engedélyezési eljárásokhoz az ERD I. fázisa is használható, ám ebben az esetben az Örökségvédelmi Hatóság csak feltétellel tud majd hozzájárulni az engedélyezhez.

 

  1. Véleményezheti-e a Megrendelő az ERD tartalmát?

Igen, a beruházó a feltárási projekttervet véleményezheti, módosítását, kiegészítését javasolhatja. A véleményt akkor kell figyelembe venni, ha az műszaki és pénzügyi szempontból a régészeti feladatellátást akadályozó tényeken alapul.

  1. Ha elkészült az ERD, az azt jelenti, hogy további régészeti feladatellátás már nem várható a területen?

Nem, az ERD mindig csak a soron következő örökségvédelmi intézkedést határozza meg. Kutatási terv esetén az ERD végső, II. fázisának záródokumentumához használatos kutatási módszereket, feltárási projektterv esetén pedig a kivitelezés megkezdése előtt közvetlenül elvégzendő feladatokat adja meg. Ahol az adott beruházás lelőhelyet érint, az ERD javaslatot tesz arra, hogy annak feltárása a régészeti feladatellátás mely típusának segítségével valósuljon meg. Ez lehet teljes felületű feltárás, vagy régészeti megfigyelés (szükség esetén régészeti megfigyelés közben végzett bontómunka) is. A beruházás régészeti lelőhelyeken kívüli területein a hatályos jogszabályok alapján a földmunkákhoz régészeti megfigyelést kell biztosítani.

 

  1. Hová kerülnek a leletek a próbafeltárás után?

Az elsődleges feldolgozás idejére a feltáró intézmény raktárába, majd a területileg illetékes múzeum gyűjteményébe, amennyiben az a leletanyag befogadását vállalja. Ha nem vállalja, a leletek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerülnek.