Vissza
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján a régészeti megfigyelésnek két fajtáját különböztetjük meg aszerint, hogy az adott beruházás nyilvántartott régészeti lelőhellyel érintett, vagy nem érintett szakaszáról van-e szó. A két típusú terület jogi státusza között különbség van ugyanis.
A hatályos jogszabályok alapján a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén megelőző feltárást kell végezni. A megelőző feltárás egyik lehetséges formája a régészeti megfigyelés. Az előzetes régészeti dokumentáció (ERD) elkészítése során kerülnek lehatárolásra azok a területek, ahol erre szükség van. Általában olyan területeken javasoljuk a feltárásnak ezt a formáját, ahol az ERD alapján a régészeti jelenségek, leletek alacsony intenzitására számítunk, kevés földmunka várható, vagy bolygatott a terület. A régészeti lelőhelyek területén – a régészeti rétegek, jelenségek mélységében – földmunkát kizárólag csak egyenes vágóélű kanállal lehet végezni. Az ismert, nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén nagyobb esély van arra, hogy a régészeti megfigyelés pozitív eredményre vezet, tehát régészeti jelenségek kerülnek elő. Ha ez megtörténik, azokat a lehető leghamarabb, régészeti megfigyelés keretében végzett bontómunka során fel kell tárni. Hasznos, ha erre a helyzetre adminisztratív szempontból előre is felkészülünk azzal, ha olyan szerződést kötünk, amely mind a régészeti megfigyelést és a régészeti megfigyelés keretében végzett bontómunkát magába foglalja.
A hatályos jogszabályok alapján a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén kívül, tehát a nagyberuházás, vagy kiemelt nagyberuházás teljes területén az elsődleges földmunkák teljes időtartama alatt régészeti megfigyelést szükséges biztosítani. Ezeken a területeken semmilyen megkötés nincs arra nézve, hogy a kivitelező milyen munkagéppel végezheti a földmunkát. Amennyiben egy ilyen területen vezet pozitív eredményre a régészeti megfigyelés, tehát régészeti jelenségek kerülnek elő, azokat a lehető leghamarabb, régészeti megfigyelés keretében végzett bontómunka során fel kell tárni. Hasznos, ha erre a helyzetre adminisztratív szempontból előre is felkészülünk azzal, ha olyan szerződést kötünk, amely mind a régészeti megfigyelést és a régészeti megfigyelés keretében végzett bontómunkát magába foglalja.
A régészeti megfigyelések két típusát adminisztratív (szerződéskötés) szempontból azonosan kezeljük.
Kiemelt nagyberuházás esetén a régészeti megfigyelés elvégzésére a Magyar Nemzeti Múzeum jogosult. Nagyberuházás esetén a területileg illetékes múzeumot szükséges megkeresni. Nem nagyberuházás esetén a területileg illetékes területi múzeumhoz kell fordulni, ha ilyen nincs, akkor szintén a vármegyei hatókörű városi múzeum az illetékes. Budapesten kiemelt nagyberuházás kivételével minden esetben Budapesti Történeti Múzeum a feltárásra jogosult intézmény. A régészeti megfigyelés elvégzésére jogosult intézmény megnevezése és elérhetősége az ERD végén található.
