Vissza
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Ferenczy Múzeumi Centrum 2023. április 13-15. között rendezte meg az „ÁRPÁD NÉPE – A magyar honfoglalás kor kutatásának legújabb eredményei” című konferenciát. A rendezvény a „Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei” elnevezésű kiállítás hivatalos kísérő eseménye.
Throughout history and prehistory, social inequalities were continuously present – some would argue that inequalities are a basic part of human nature. In European prehistory, social inequalities manifested themselves in many different ways, leading to the development of various leadership strategies and techniques. The rich archaeological record of Southeast Europe provides a great variety of examples for exploring these social processes. Neolithic communities were characterized by horizontal distinctions among their members based on age, personal skills, and gender. In the Copper Age, as the unique necropolis at Varna (Bulgaria) with thousands of gold artifacts and copper tools demonstrates, more pronounced social and wealth inequalities began to emerge in some societies. Beginning in the Bronze Age, an elite with inherited social positions controlled not only the resources, craft production, and distribution of luxury items, but also the interregional interaction networks that circulated ideas, technologies, and exotic products across the continent and beyond. As, for example, monumental fortifications that dominated ancient landscapes signify, conflicts and warfare also played a central role in the formation of social stratification and the emergence of warrior identities during the Bronze and Iron Ages. Ceremonial and ritual activities also served as social arenas for the elite, whose symbols of identity are represented in the thousands of metal hoards in Southeast Europe and in the lavish burials of Thracian kings and Illyrian princesses.
A Hadak Útján konferenciasorozat 2023-ban a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetében került megszervezésre. A sorozat kezdeményezői a rendszerváltás korának tehetséges fiataljai voltak, akiknek célja a kutatás új hangjának megtalálása volt. Az idő halad, társadalmi környezetünk változik. A kutatási módszerek szinte átláthatatlan sokfélesége és a túlpörgő kommunikáció korában az alapítók által adott cím, a „Hadak Útján” újra nagyon aktuális, a feladat azonban, amellyel ma szembesülünk, változott. Ma már nem reformra, megszokott világunk átalakítására van szükség, hanem arra, hogy fiatalos lelkesedésünket megtartva, de életkorra való tekintet nélkül tudjunk együttműködni, szakmai közösséget építeni.
A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete és a Közösségi Régészeti Egyesület 2023-ban rendezte meg a közösségi régészet ügye iránt elkötelezett kutatók és érdeklődők számára a II. Országos Közösségi Régészeti Konferenciát. A cél, hogy fórumot biztosítsunk a közösségi régészet módszertani problémáinak kidolgozására, az önkéntesekkel közösen végzett kutatások bemutatására, szakmai értékelésére, az érdeklődő civilekkel való párbeszédre, a nemzetközi gyakorlat ismertetésére, illetve a civil és régész szféra együttműködésének előmozdítására.
Már egy ember élete és kapcsolatai is bonyolult viszonyrendszert alkotnak, ám egy közösség vagy egy teljes társadalom működésében hatványozottan érvényesül a komplexitás. Az egyes/egyéni választások, mint finom rezdülések, nem okoznak érdemi változást, egy ponton túl azonban következményeik összeadódnak. E fordulópontok (görögül kryzis) olyan sorsfordító pillanatok, ahol bármi megtörténhet, s meghatározza a fejlődés további menetét.
A paleolitikumtól a vaskorig terjedő időszak évtízezredeinek folyamatos változása és gyakori krízisei közül csak kevés mutatkozik meg részleteiben a régészet számára. A konferencián e kivételes epizódokon keresztül szeretnénk bemutatni, hogy a krízisek vizsgálatára milyen lehetőségek állnak a régészettudomány rendelkezésére.
A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének szervezésében kerül évente megrendezésre az NRI Tudományos Napok elnevezésű rendezvénysorozat, melynek keretében az intézmény dolgozói számolnak be legújabb tudományos régészeti kutatásaikról és azok eredményeiről, tematikus napok formájában.
A régészeti szakmai munka évtizedek óta meghatározott törvényi keretek között folyik Magyarországon. A változó jogi környezet mellett az évek során kialakult egy kutatási-módszertani csomag és egy eljárásrend, amely a nagyberuházásokhoz kapcsolódó előzetes- és megelőző feltárásokat segíti. A prognosztizálható örökségvédelmi kockázatok felderítésének a célja, hogy a beruházások által érintett lelőhelyek területén minél pontosabban meghatározza a régészeti örökség elemeit és azok védelmét. A 2023. május 23-i szakmai nap során a résztvevők a legújabb módszerekkel és irányokkal ismerkedhettek meg.
