Vissza
Nagy sikerrel zárult szeptember elején az Európai Régészek Szövetségének (EAA) 28. éves nemzetközi konferenciája Budapesten, melynek az ELTE Trefort kerti campusa és a Magyar Nemzeti Múzeum adott otthont. A négy napon keresztül zajló eseményekre a világ minden tájáról érkeztek kutatók, szakemberek, ahol 194 szekcióban közel 3000 tudományos előadás hangzott el a régészet és kapcsolódó interdiszciplináris kutatási területekről, illetve a kulturális örökségvédelem témakörében. Az EAA történetében először az érdeklődők nem csak a helyszínen, hanem élőben online is követhették az előadásokat és az eseményeket az egész világon.
A tudományos eredmények bemutatása mellett a konferencia kiemelt jelentőséggel bír az új szakmai kapcsolatok létrejöttében. Ilyenkor számos új projekt ötlet, kiállítás, kutatási együttműködés indul el, és a meglévő kapcsolatok tovább erősödnek. Meg sem lehet becsülni, hogy mennyi kreatív, előremutató kooperáció magja került most termékeny talajra, melyből a jövőben új innovatív kutatási módszerek, projektek születnek.
Az idelátogató szakemberek kirándulások, angol nyelvű kiállításvezetéseken keresztül ismerkedhettek meg magyar régészeti örökségünkkel a Nemzeti Múzeumban, Budapesten és vidéken egyaránt. Felsorolni sem lehet azt a számtalan egyéb társadalmi/közösségi eseményt, melyet a Budapesten megrendezett Európai Régészek Szövetségének 28. találkozóján a helyi szervezők kínáltak az idelátogató külföldi és haza régészeknek, antropológusoknak, természettudósoknak és örökségvédelmi szakembereknek.
A Magyarországot Európa kulturális vérkeringésébe bekapcsoló tematikus utakkal, azok turisztikai és örökségvédelmi összefüggéseivel ismerkedhettünk meg a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott szakmai napot. Az EU és hazai forrásból megvalósított Kulturális barangolások a Duna régióban című konferencián a hazai és külföldi szakemberek látványos és izgalmas előadásai révén járhattuk be 9 európai tematikus útvonal hazai szakaszát, lábon és biciklinyeregben megtehető széles tér- és időbeli horizonton, a Duna-menti vaskor régészeti emlékeitől a magyar szecesszió örökségéig. A MNM Nemzeti Régészeti Intézete előadássorozatának második állomását 2022. április 26-án tartották, ahol a szervezők a régészeti örökség fenntartható hasznosítását, a technológia fejlesztések és okos megoldások vizualizációban rejlő lehetőségeit mutatták be.
Tájaink lenyűgöző változatosságot mutatnak a csaknem érintetlen természeti környezettől az évszázadokon át emberi tevékenység által is alakított tájakon keresztül a városokig. A természet és az emberi beavatkozás évszázadokon keresztül megvalósuló kölcsönhatásából létrejött kultúrtájak magukba foglalják a látható épített, a megőrződött és a rejtőzködő tájképi, tájalkotó elemeket, melyek időben hosszan visszakövethető múlttal rendelkeznek.
A táj a benne élők életének helyszíne, identitásuk és életminőségük meghatározó kerete – az odalátogató számára pedig: élményforrás. Az örökségturizmus, különösen a gyalogtúrázás és kerékpározás, egyre nagyobb népszerűségnek örvend és a világjárvány „nagy nyertese”. Ehhez párosul a hagyományos desztinációk fejlesztése és a kulturális örökséget előtérbe helyező tematikus útvonalak bővülése. Az Európa Tanács 1987-ben beindított kulturális utak programja jelentős segítség ezen a téren, ami határokon átívelő látnivalókat és élményeket kínál a címet elnyert települések és régiók lakóin túlmenően minden hasonló értékkel bíró látogató számára. Szép példája az összefonódó fejlesztések vonzerejére a Közép-Európa régészeti örökségét bemutató Vaskori Duna Út, ami tavaly az Európa Tanács tanúsítványát is elnyerte. Ez a történet is ékes példája annak, hogy a kultúrtáj ereje és terhelhetősége, szépsége és sérülékenysége alapos megismerés után tárul csak fel, megértése és tisztelete az intelligens és fenntartó használat előfeltétele. A konferencián lehetőség nyílik további kulturális útvonalak jó gyakorlatával is megismerkedni. A kultúrtáj komoly gazdasági érték, de fontos, hogy értékeit fel- és elismerve, úgy használjuk és úgy alakítsuk, hogy önazonossága továbbra is fennmaradjon.
Konferenciánk ízelítőt kínál az örökségturisztikai fejlesztések gazdag tárházából és az intelligens tájhasználat perspektíváiból.
2022. november 3-án a Magyar Nemzeti Múzeum részvételével zajló Duna-menti Virtuális Régészeti Tájak (DAeL) nemzetközi projekt egyik eseményeként került megrendezésre a Régészet és Innováció c. konferencia, melyen a magyar-horvát régészeti, örökségvédelmi és tudományos együttműködések jó példáit mutatták be a szakemberek. A közelmúltban az Európa Tanács által kulturális útvonalként elismert Vaskori Duna Út hivatalos oklevélátadójának apropóján a magyar-horvát részvétellel létrejött kulturális utak ismertetése és a bennük rejlő még kiaknázatlan turisztikai lehetőségek ismertetése volt a cél.
A Liszt Intézet igazgató asszonyának, dr. Mladenovics Annának rövid köszöntője után dr. Virágos Gábor az MNM régészeti főigazgató-helyettese mutatta a Nemzeti Régészeti Intézetet, mely a Magyar Nemzeti Múzeum teljes régészeti portfólióját átfogja a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárásoktól és országos léptékű topográfiai programoktól a kulturális örökségvédelemig, a gyűjteményeket őrző és kiállításokat rendező táraktól a múzeumpedagógiai foglalkozásokig.
A Nemzeti Régészeti Intézet munkatársai több tudományos és örökségvédelmi projektben vesznek, vettek részt az elmúlt időszakban, amelyek horvát partnerekkel való közös munkát is jelentettek egyben. Ilyenek a Duna Transznacionális Programja által támogatott Vaskor-Duna és a Duna-menti Virtuális Régészeti Tájak projektek, amelyekről Czifra Szabolcs és dr. Fábián Szilvia, az MNM NRI munkatársai beszéltek. Horvát részről dr. Ivor Janković, az Antropológiai Intézet régésze ismertette a vezetésükkel zajló neandervölgyi emberek életét és a gepida temetők genetikai kutatását célzó tudományos projekteket. Majd Wollák Katalin örökségvédelmi szakértő, a Vaskori Duna Út Egyesület alelnöke és Tanja Horvatić, a horvát Turisztikai és Média Minisztérium képviseletében beszélt a közös kulturális utakban rejlő turisztikai lehetőségekről. Az esemény zárásaként az intézmény igazgatónője mutatta be a zágrábi Liszt Intézet izgalmas és színes programjait, mellyel a magyar kultúrát, történelmet, művészetet, és ezúttal a tudományt is népszerűsítik.
A Régészet és Vizualizáció c. minikonferencia kollégáink és külső partnereink által jegyzett előadásai is fantasztikus vizuális élményeket nyújtottak az érdeklődőknek.
Régi adóssága a tudományoknak, hogy az átlagemberek számára nem tudják látványosan szemléltetni kutatásuk tárgyát, eredményét. Ennek vet véget a 3D modellezés, valamint a virtuális és kiterjesztett valóság alkalmazása a régészet eredményeinek bemutatásában. Drónnal készített légifelvételekből a fotogrammetria és a LiDAR-technológia (lézeres távérzékelés) által előállított modellek segítenek rekonstruálni és képeket alkotni a régészeti korok tájairól. Az őskőkor növény- és állatvilágát profi képzőművészek segítenek megeleveníteni, így az egykori vértesi orrszarvút is saját életterében láthattuk.
Az elkészült képi valóság megalkotásához rengeteg, a régészet, az archaeozoológia és -botanika eredményeinek felhasználásával töltött munkaóra kellett, de az eredmények igazolták a fáradozást. Hasonlóan virtuálisan elevenedik meg a Villa Romana Baláca római villagazdasága, ahol a Nemzeti Múzeum frissen megnyílt kiterjesztett valóság-kiállításán lábbal tiporhatjuk a római mozaikokat, és rossz fát is tehetünk a korabeli tűzre. A vizualizáció ma már nem problémát jelent, hanem az okoseszközöknek hála, új kitörési pontot mutat a régészetnek.
Napjainkban a térinformatika virágkorát éli és az élet egyre több területén válik nélkülözhetetlenné az alkalmazása. Nincs ez másként a régészet és az örökségvédelem terén sem, ahol egyre szélesebb spektrumban kínált megoldásokkal tudja támogatni a feltárásokat és a kutatásokat. A konferencia célja, hogy betekintést és átfogó képet nyújtson a hazai Múzeumokban és Intézetekben zajló munkába, a sokszor egyedi térinformatikai megoldásokba és teret adjon a széleskörű tapasztalatcserére.
